Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 2. félév)

1891-12-31 / 109. szám

— 116 -A budapesti Kereskedelmi Muzeum sarajevói fiók­intézete. A «Kereskedelmi Közlemények» előző számaiban je­leztük, hogy a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur jóvá­hagyta a Kereskedelmi Muzeum sarajevói fiókintézetének módosított szabályzatát. Az uj szabályzatot az igazgatóság meg fogja küldeni a Muzeum tagjainak. Mindazonáltal szükségesnek tartjuk a szabályzatot ezen a helyen is ismertetni és pedig avégből, hogy az érdekelteket figyelmeztessük a történt módosítá­sokra, a kiállítóknak nyújtott ujabb előnyökre. Első sorban kiemeljük, hogy az uj szabályzat czélja a iiókintézet szabadabb üzleti tevékenységét lehetővé tenni. Ehhez képest a régi szabályzatból kimaradtak az üzlet me­netét lassító intézkedések. Igy nevezetesen k i m a r ad t a régi szabályzat 8. §-a, mely igy hangzott: <A fiókintézet üzleti ügyekben kizárólag a Kereskedelmi Mu­zeum igazgatóságával érintkezik; a kiállítóknál való közvetlen meg­rendelések. vagy a fiókintézet és a kiállítók közti közvetlen üzleti megállapodások ki vannak zárva.» Ehhez képest módosult az ügykezelési szabályzat is, mely a fiókintézet belső kezelése iránt intézkedik. Neveze­tesen egyszerüsittetett a hitelüzletek körüli eljárás, de olyan értelemben, hogy a kiállítók a maguk érdekeit a lehetőség mérvében megóvhatják. Az uj szabályzat másik czélja az, hogy a kiállítóknak ujabb előnyök biztosíttassanak. Ehhez képest, kimarad­ta k a régi szabályzat 9. §-ának a) és b) bekezdései, me­lyek szerint a fiókintézetek kötelezték magukat: a) az igazgatóság által meghatározandó évi térdijnak ; b) a kezelési kiadások, valamint az utazók alkalmazásával járó költségek fejében minden egyes kiállítóval eló'zetesen megállapítandó hányadnak egy évre való előleges lefizetésére. Ezen legfontosabb változások jelzése után a követke­zőkben ismertetjük az uj szabályzat lényeges intézkedéseit, azon olvasóink tájékoztatása czéljából, kik a Kereskedelmi Muzeum sarajevói fiókintézetének működési körét még nem ismerték és annak a tevékenységét ezért nem vették még igénybe. A szervezési szabályzat lényeges pontjai következőleg hangzanak: 1. §. A budapesti Kereskedelmi Muzeum a magyar termékek kelendőségének Boszniában és llerczegovinában való előmozdítása ér­dekében Sarajevóban fiókintézetet, a megszállott tartományod egyéb helyein pedig a szükséghez képest ügynökségeket és bizományi raktá­rakat létesít. 2. §. A sarajevói fiókintézet mintatárból és tudakozó-irodából áll. 3. §. A mintatárban csak a Kereskedelmi Muzeum tagjainak termékei foglalhatnak helyet. A sarajevói fiókintézetet a Kereskedelmi Muzeum minden tagja igénybe veheti. Tekintettel azonban a mintatár helyiségének korlátolt voltára, a Kereskedelmi Muzeum igazgatósága fentartja magának a jogot ugy a kiállítók megválasztására, valamint az egyesek által igénybe veendő területnek meghatározására. 4. §. A mintatárban kiállított tárgyak részint eladók és azonnal elvihetők, részint minták, mely utóbbiak alapján megrendelések esz­közöltetnek. A Kereskedelmi Muzeum tagjai jogositvák mintákat, raj­zokat, vagy árjegyzékeket oly tárgyakról is beküldeni, melyek ott kiál­lítva nincsenek. 5. §. A Kereskedelmi Muzeum igazgatósága a mintatárban ki­állított, valamint a közvetítése által beszerezhető egyéb tárgyakról az ottani államnyelven szerkesztett katalógust, illetve főárjegyzéket fog közzétenni és annak lehető terjesztéséről gondoskodni. 6. §. A fiókintézet saját számlájára üzleteket nem fog kötni. Az eladási ár az áru beküldője által állapittatik meg. A meghatározott áraktól való eltérés, vagy eladások hitelre csak a beküldő beleegye­zésével és az erre vonatkozó közösen megállapított módozatok mellett történhetnek. 8. A Kereskedelmi Muzeum azon tagjai, kik a fiókintézet közben­járását üzleti ügyekben igénybe venni és a mintatárban árumintákat ki­állítani óhajtanak, a következő kötelezettségeket vállalják magukra. a) minden a fiókintézet közvetítésével létrejött üzlet után bi­zonyos előzetesen megállapítandó jutalékot fizetni ; b) az áruminták beküldésével járó szállítási, fuvarozási és egyéb kiadásokat, valamint az egyes muzeumi tagokkal és azok érde -kében folytatolt levelezéssel egybekötött posta- és távirdadíjakat viselni ; c) a megrendelt árukat pontosan, a mintáknak teljesen megfe­lelően és a meghatározott árban szállítani, árváltozásokat pedig azon­nal a fiókintézettel közölni. 9. A fiókintézet létesítésével es fentartásával, valamint az utazó működésével járó kiadásokat a Kereskedelmi Muzeum fadezi. (Uj szakasz.) 10. §. A számlák lezárása és az elszámolás a kiállítókkal fél­évenkint történik. 13. A fiókintézet tudakozó irodájának feladata : a) felvilágosítást szolgáltatni bizonyos czikkek szállítására al­kalmas czégekről; b) szállítási és ügyleti feltételekről, továbbá fuvarozási és szál­lítási költségekről; c) a Kereskedelmi M i/.eum igazgatóságának azon, a külföldről a megszállott tartományokba beiozott czikkek mintát megszerezni, melyekben a hazai ipar versenyképes ; d) az ottani hatóságok és közintézetek által közzétett pályáza­tokat a Kereskedelmi Muzeum igazgatóságához beküldeni ; e) tervezett vállalatokról, melyek nagyobb beszerzésekkel vannak összekötve, valamint a hazai ipart érdeklő fontosabb mozzanatokról jelentést tenni. A fiókintézet főnöke többek közt tartozik az igazgatóságnak javaslatokat tenni a forgalom emelésére és az üzlet kiterjesztésére irá­nyuló és szükségesnek mutatkozó intézkedések iránt, tarifa-kedvez­mények és egyéb engedményekre nézve. 15. §. A sarajevói iiókintézet vezetésében egy négy tagból álló felügyelő-bizottság működik közre, melynek tagjait a Kereskedelmi Muzeum igazgatósága az országos kormányszék beleegyezésének ki­eszközlése után egy évi időtartamra nevezi ki. A bizottsági tagok ál­lása tiszteletbeli és arra kizárólag a sarajevói kereskedelmi kar tel­jesen megbízható, előkelői tagjai fognak felkéretni. Fontosabb esetekben a fiókintézet főnöke köteles a bizottság tagjait véleményük meghallgatása végett meghívni. 16. §. Az országos kormányszék az állami főfelügyeleti jogot kormánybiztos utján gyakoro'ja, kinek: j igában áll a bizsttság ülései­ben részt venni, a könyveket, pénztárt és levelezést áttekinteni. * * * Az ügykezelési szabályzatból a következő pontokat emeljük ki, melyek a kiállítókkal való érintkezésre vonatkoznak. A beküldött áruminták, azok ára, valamint az árváltozások, az átvétel napjának megjelölésével a bizományi árukönyvbe vezeten­dők. melyben minden kiállítónak megfelelő számú lapok nyitandók. Minden kiállító külön római számmal jeleztetik, az általa bekül­dött áruk folyó arabs számot nyernek, a számozás későbbi küldemé­nyeknél folytattatik. Az árukönyv jobb oldala az áruk kiszolgáltatá­sára vonatkozó adatok feljegyzésére szolgál. Az áruminták czimkével látandók el, a melyre a kiállító sor­száma. mintáinak folyó száma és az áru kicsinyben és nagybani el­adási ára, még pedig a kicsinybeni ár számokkal, a nagybani ár[betük­kel jelezve vezetendő. A fiókintézet továbbá számlakönyvet, számlafőkönyvet, naplót, folyószámlakönyvet, jutalék-előjegyzési könyvet és főkönyvet vezet. Az országos kormányszék által kinevezett kormánybiztos, ugy nemkülönben a felügyelő-bizottság tagjai bármikor jogositvák a köny­veket és levelezéseket átvizsgálni; minden más személylyel szemben a fiókintézet könyvei és levelezései üzleti titkot képeznek . A fiókintézet üzleteiről évenkint a junius 30-iki állap ot szerint nyers mérleg állíttatik fel, a deezember 3l-iki állapot szerint pedig évenként zármérleg készíttetik, mely alkalommal az összes árukészlet leltározandó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom