Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 2. félév)

1891-12-31 / 109. szám

— 98 — teherkocsik deczember végéig, a személykocsik 1892. január havában. (S. N. 140.) Kragujeváczi hadmüszaki raktárnál, julius 22-én (aug. 3.) 800 drb. bőr dobokhoz. (S. N. 140.) Ugyanott, jul. 2">. (aug. 6.) papirnemiiek szállítása iránt ; bánatpénz 20»,/». (S. N. 154.) Lompalankai állandó bizottságnál jul. 26. (aug. 7.) útépítési anyagok szállítása iránt; eló'irányzat 10,033 fr. (D. V. 142.) Sofiai állandó bizottságnál jul. 19—31-én barakkórház épitése iránt; 16,181 frt. (D. V. 142.) Sistovói állandó bizottságnál jul. 27. (aug. 8.) a Nikápoly és Plevna közti útépítés. 10,078 fr. (D. V. 142.) Burgaszi állandó bizottságnál jul. 25-én (aug. 5.) az indóházban készítendő ajtók és ablakok iránt; előirányzat 5400 fr., óvadék 280 fr. (D. V. 145.) Sofiai állandó bizottságnál jul. 30. (aug. 11.) útépítési munkák iránt ; előirányzat 71,246 fr., bánatpénz 3562 fr. (D. V. 148.) Kiállítások. Agyag-czement- aszfalt- és kőipari kiállítás' A misoii'í cziklus augusztus 15-én nyilik meg. A komáromi gazdasági kiállítás hDinap augusztus 1-én nyilik meg. A chicagói Colombus kiállítás területén — mint a New-Yorker H.-Zeitung» julius 18-iki számában olvassuk — a talaj szabályozási munkákat befejezték és megkezdték az építkezést. A szerzőiébe szerint az összes épületeknek 1892. szeptember haváig el kell készülniök, azaz 14 hónap alatt. A kiállítás megnyitását jövő évi október 11. és 14-ike közt remélik megtarthatni. Vegyes közlemények. A magyarországi szeszfőzdék jegyzéke. Egy helyben székelő főkonzulátus és egy külföldön székelő osztrákmagyar főkonzulátus a Kereskedelmi Muzeum igazgatóságát megkeresték a hazai szeszgyárak jegyzékének közlése iránt. Az igazgatóság felterjesztése folytán a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur a Kereskedelmi Muzeumnak leküídte a magyar korona országainak területén levő 597 ipari és mezőgazdasági szeszfőzde vállalkozóinak jegyzékét és az érdeklődők a Muzeum Tudakozó Irodájában megtekinthetik azt. (723. sz.) Erdészeti törvényt szavazott meg a bolgár nemzetgyűlés és az annak kapcsán kibocsátott végrehajtási rendeletet, melyet a fejedelem 1891. május 23-án hagyott helyben, a bulgár hivatalos lap 1891. jul. XI—23-iki (149-ik) száma teszi közzé. Csődügyek Boszniában. A Keresk. Közlemények 28. számában jelzett sarajevoi csődeset kapcsán a „Bosnische Post" ezeket írja : „Elisau E. Kabiglio sarajevoi be nem jegyzett czég fizetésképtelen lett. Mintegy 800 frt értékű, zálogilag lefoglalt árukészlettel több mint 9000 frtnyi passiva áll szemben. Főleg trieszti, fiumei és sarajevoi czégek vannak érdekelve. A bosnyák-herczegovinai csődtörvény szerint csak bejegyzett czégek jelenthetnek be csődöt és a bosnyák-herczegovinai váltótörvény értelmében csak bejegyzett czégü kereskedők váltóképesek. Ez a körülmény elég fontos, hogy figyelmeztessük rá a Monarchia érdekelt köreit, melyek gyakran azt hiszik, hogy az okkupált területen az osztrák kereskedelmi törvény érvényes." A kereskedelmi jog egyetemes története. A müncheni „Allgemeine Zeitung" jul. 23-iki (202-ik) számának vezérczikke igen érdekes munka megjelenéséről ad hirt. Goldschmidt L., a kereskedelmi jog hires tanára, harmadik, teljesen átdolgozott kiadásban teszi közsé „Handbuch des Handelsrechtes" cz. munkáját. Most megjelent az I. kötetből, mely a történeti és irodalmi bevezetést és az alaptanokat tartalmazza, az I. rész (468. lap, Stuttgartban, Enke Ferdinánd kiadásában.) Ez a kötet fejtegeti a gazdasági és jogi alapproblémákat, továbbá az ókori és középkori forgalmi jogot. A munka a kereskedők számára is gyakorlati értékkel bir, mert felöleli a következőket: 1. a szorosabb értelemben vett kereskedelmi tudományt (mely a nemzetgazdaságtan egy része), a kereskedés üzéséről szóló tant és ennek történelmileg kifejlett társadalmi és gazdasági törvényeit; 2. az u. n. magán kereskedelmi politikát, mely a kereskedelmi czélok elérésére szolgáló eszközöket és azok alkalmazásának módját tárgyalja és a melyhez a kereskedelmi spekuláczióról szóló tan is tartozik; 3. a kereskedelmi politikát, az állami kereskedelemlant, vagyis azon elvek fejtegetését, a melyeket az államnak a kereskedelem tekintetében szem előtt kell tartania ; 4. a kereskedelem történetét. Csődeset Boszniában. Sarajevoi képviselőségünk jelentése szerint Fuchs Zs. visokai kereskedő fizetésképtelen lett és hitelezőivel egyezkedni törekszik. Rumániai hírek. Bukaresti lapok jelentik, hogy f. hó 25-én bontották fel az erődítési munkálatokra beérkezett ajánlatokat. Csak németországi és franczia czégek versenyeztek a 30 millió frank költséggel előirányzott munkákra. A franczia czégek ajánlatai hír szerint kedvezőbbek. — Arumán államvasutak igazgatósága, magánértesülések sierint, augusztus 15-dikére, ajánlati tárgyalást fog kiírni 50 mozdony, 120 személykocsi és 1100 teherkocsi szállítása iránt. — Egy válla'at f. évi augusztus 15-dikétől kezdve vasúti küldemények házhoz szállítását rendezi be Bukarestben. Az angol birodalom kereskedelmi muzeuma. Vettük a londoni cs. és k. főkonzulátustól a «London Gazette» (angol hivatalos lap) 1891. április 28-iki számát, mely a Londonban létesítendő „Imperial Institute'' engedély-okmányát tartalmazza. Az okmány értelmében az intézmény élén a walesi herczeg áll ; kormányzó tanácsának tagjai közül 12-őt az uralkodó, 6-ot az elnök (a walesi herczeg) nevez ki; hivatalbóli tagjai a kormányzó tanácsnak a canterbury-érsek, az angol főkanczellár, az alsóház elnöke, a londoni grófsági tanács elnöke, a londoni, az edingburghi és a dublini lord mayor, az angol bank kormányzója ; a canadai kormány 11 képviselőt nevez ki, az ausztráliai gyarmatok 9 tagot. Tasmania 1, Uj-Zealand 2, a Jóreménvfok gyarmat 2, Ujfundländ 1, az amerikai, afrikai és kelet-ázsiai gyarmatok 10, Kelet-India 15 tagot küldenek a kormánytanácsba; az angolországi kerületek 14, a skótországiak 3, az Írországiak l tagot választanak; végül tagjai a kormánytanácsnak a legelőkelőbb 25 kereskedelmi, földmivelési és tudományos testület és intézet [elnökei, illetve ezen elnökök helyettesei. Az intézmény állandó bizottságai: 1. a pénzügyi bizottság; 2. a committee of selection, mely a külön szakbizottságokat alakítja ; 3. a kereskedelmi és iparügyi bizottság; 4. a gyarmatok bizottsága; 5. az India-ügyi bizottság; 6. a gyarmatositási és kivándorlási bizottság; 7. az irodalmi és könyvtári bizottság. E szabályzattal egyidőben vettük a «Hamburger Handelsblatt» julius 22-iki (169.) számát, mely ezen intézmény czéljairól, szervezkedésének első mozzanatairól bővebb részleteket közöl. Ezek ismertetését annál is czélszerübbnek tartjuk, mert nálunk az érdeklett körökben sokan ma is fölöslegesnek tartják a kereskedelmi muzeuini intézményt, holott az angolok, — akik pedig a magánkezdeményezés tekintetében páratlanok és bizonyára kevésbbé szorultak az «állami gyámkodására, mint bármely más nép — most alkotják meg az intézményt és igénybe veszik a közélet legkivább tényezőinek közreműködését. Az intézmény czélja fejleszteni a britt anyaország kereskedelmét a gyarmatokkal. Epületében, mely az 1886-iki Indián and Colonial Exhibition helyén áll és közeledik a befejezéshez, szakszerű rendben fel fogják tüntetni az angol gyarmatok fogyasztási és termelési képességét és irodalmilag is fogják ismertetni az egyes gyarmatos gazdasági viszonyait. Az intézmény titkára, sir J. R., Somers Vine, beutazta az ázsiai, ausztráliai, amerikai és afrikai gyarmatokat és rábírni igyekezett azokat arra, hogy összeállítsák az „Imperial Institute" részére összes termelési és kereskedelmi czikkeik mintatárát és megígérjék, miszerint a kereskedelmet, a tőkepénzeseket és a kivándorolni óhajtókat érdeklő adatokat rendszeresen be fogják küldeni. További feladata volt a gyarmatok kormányait rábírni, hogy az intézmény fenntartását rendes évi járulékok biztosítása által teszik lehetővé. Sir Somers Vine most teszi közzé jelentését, melyből kitűnik, hogy fáradozásait siker koronázta. A nyugatafrikai partok kis gyarmatai már előzetesen tettek Ígéreteket, ugy hogy ott ki sem kellett kötnie- A fokföldi, natali és mauritiusi gyarmatok eleinte vonakodtak, de a kapott felvilágosítások után bőven adták meg a kívánt támogatást. Bő segélyt ígért Kelet-India. Victoriában (Ausztrália) egy bizottság, melynek tagjai a törvényhozó testület és a parlament elnökei, a kormány elé javaslatot terjesztettek, mely szerint a gyarmat a kiállítás első berendezéséhez 2000 font sterlinggel, a fenntartásához pedig évenkint 1000—1500 font sterling segélylyel járul. A natali kormány az első berendezéshez 500 fonttal, a fentartáshoz pedig 300 font évi segélylyel járul; a keletindiai kormány 10.000 rúpiát utalványozott a kiállítandó tárgyak beszerzésére és a tárgyak egy részét már útnak is indította. A többi ázsiai, amerikai és afrikai gyarmatokban szintén hozzáfogtak a mintagyüjtemények összeállításához, ugy hogy a kiállítást egy év leforgása előtt meg fogják nyithatni. Az épület egy része fedél alatt van és az irodai helyiségeket már ott el is helyezték. (657. sz,) Budapest. Légrády testvérek.