Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 1. félév)

1891-06-28 / 54. szám

kat minél előbb adják fel és küldjék egyúttal a számlát is, hogy az üzletet le lehessen bonyolitani. Ne higyjék azt, hogy azért, mert Boszniába megy az áru, az árakat már meg kell toldani 10—20%-kal; pénzük elég biztos és nem szükséges «koczkázati árakat» szabni, mert a fiókintézet jobbára készpénzüzleteket csinál és ha már engedélyez is hitelt, ezt csak a legnagyobb óvatossággal és körültekintéssel teszi, amit bizonyít a fentjelzett eredmény. Magukévá kellene tenniök azon osztrák és német kereskedők szokását, kik postafordultával nyugtázzák a rendelmény vételét, tudatják az áru elküldésének napját, ezt a határidőt pontosan betartják és soha sem küldenek mást vagy többet, mint amit tőlük rendelnek. Szállítási ügyleteknél és sürü árhullámzásoknak kitett áruk eladásánál szokják meg a kötlevéladást, mely sok felesleges kellemetlenségnek veszi elejét. Ilyen elvek alkalmazásának köszönhető, hogy egyes czégeink, melyek a fiókintézet felállítása előtt Boszniában sohasem csináltak üzletet, most már számbavehető eredményeket értek el. Végül awa kell utalnom, hogy a magyar ipar sokkal könnyebben fog itt tért hódítani, ha nemcsak mint eladó, de mint vevő is lép fel és azzal könnyíti meg magának az üzleti összeköttetések létesítését, hogy megveszi azok termékeit, akik tőle megvásárolják az ő készítményeit. A fiókintézet már eddig is több izben hivta fel kiállítóink figyelmét egyes boszniai termékek kedvező conjuncturáira, melyeknek felhasználása tetemes előnyöket juttatott volna kiállítóinknak. Kiállítóink e tekintetben bármikor tüzetes tájékozást szerezhetnek, mert a «Tudakozó Iroda» a fiókintézettől beszerzendő adatokat a boszniai termékek árairól és conjuncturáiról nyilvántartandja. Statisztika és vámügyek. Származási bizonylatok Romániába. A román hivatalos lap 1890. évi november 9-iki számában kiadott királyi rendelet a román konzulátusi tarifa 63. czikkét olyformán módosítja, hogy a román konzulátusi hivatalok által kiállítandó vagy láttamozásukkal ellátandó származási bizonylatokért járó dij ezentúl a következő' lesz : 1. egy frank oly áruknál, melyeknél az érték a 300 frankot meg nem haladja és 2. két frank oly áruknál, melyeknek értéke ennél nagyobb. Az illető díjtétel eddig három, illetőleg hat frank volt. Spanyol vámok. A madtidi hivatalos lap 1890. évi deczember 26 ról kelt számában rendeletet kö öl. melynek következtében több áruczikk vámja 1891. január 1-től fogva felemeltetett. Az uj vámtételek szerint a vám nyerges lovaknál 18o. egyéb lovak és kanczáknál 135, öszvéreknél 80, szamaraknál 12, szarvasmarhánál 40, sertéseknél 20, juhoknál és kecskéknél 2, sózott húsnál 11.60, sertéshúsnál és zsírnál 14.50, más állatok húsánál 18, fejtetlen rizsnél 5.30, fejtett rizsnél 10 60, gabonánál 8, lisztnél 13.20, egyéb növényeknél és veteménymagvaknál 4.40 peseta. Orosz vámok. Az orosz vámügyigazgatóságnak 1890. évi november 5-ről kelt 20,205. sz. körrendelete alapján a göngysulyszámitás fayence-, porczellán- és üvegáru után ezentúl a következőkép történik : a tarifa 155. tételének 1. és 2. pontja érlelmében fayence után 30, és a harmadik pontja szerint 36%. porczellánáruk után a tarifa 156. tételének első pontja értelmében 33, és második pontja értelmében 41% ; üvegáruk után a tarifa 157. tételének második pontja értelmében (az ablaküveget kivéve, melynél a göngysuly változatlan marad) 3. és 4. pontja szerint 31, és 5. p. szerint 51%. — 9 — Kereskedelmi kamarák és kereskedelmi muzeumok. A konstantinápolyi kereskedelmi kamara közlönyének legújabb száma közzéteszi a szabályzatot, melynek alapján Mustafa Sefki efendi, a török kereskedelmi, földmivelési- és közmunkaügyi minisztérium kereskedelmi osztályának első titkára és Spiraki efendi Alexandridi. a konstantinápolyi kereskedelmi kamara titkára engedélyt kaptak, hogy legkésőbb két évi határidőn belül török kereskedelmi muzeumot rendezzenek be. A szabályzat lényegét a következőkben foglaljuk ösz| sze: két osztálya lesz: a törökországi és a külföldi termé; kek osztálya. Ä tudakozó iroda (mely árjegyzékeket, szaklapokat. védjegyek és találmányok rajzait is fogja gyüj! teni) vám- és dijszállitási kérdésekben, czikkek árairól és bevásárlási forrásairól fog felvilágosításokat adni, oly egyéneknek, kik megfizetik a két török fontra megszabott évi illetéket. A kereskedelmi muzeum a külföldi török consulatusok és török kereskedelmi kamarák utján be fogja szerezni a török termékek kivitelét érdeklő adatokat és gyári védjegyek védelmét fogja közvetíteni. A muzeumot részvénytársaság fogná létesíteni és vezetni. Díjszabások. 1891. évi január hó 1-én a következő díjszabások léptek életbe: A délnyugot-osztrák-magyar vasúti kötelékben kivételes dijszabás bor-, szesz- és üres hordó-küldeményekre a cs. kir. szab. déli vaspályatársaság magyar vonalainak állomásairól, valamint Budapest-Kelenföld és Budafok állomásokról egyrészt, másrészt ugyancsak a déli vaspályatársaság osztrák állomásaival való forgalomban. Kivételes dijszabás gabona-, h Uvelyes vetemények-, olajmagvak és őrlemény-küldeményekre a cs. kir. szab. déli vaspálya magyar vonalainak állomásairól, valamint Budapest-Kelenföld és Budafokról egyrészt, másrészt a déli vaspálya tiroli állomásaival való forgalomban. Mérsékelt rovalolási díjtételek különféle áruczikkekre és viszonylatokban : A szabad, osítrák-magyar államvasuttársaság magyar vonalain személyek és podgyász. továbbá gyors- és teheráruk szállítására nézve uj kilométer-mutató jelent meg, mely kilomé'ermutató által a nevezett vasút helyi díjszabása II. rész 2. füzetében és az 1889. évi aug. 1-től érvényes személydijszabás III. füzetében foglalt kilométermutató érvényen kivül helyeztetik. Leszállított díjtételek. Figyelmeztetjük a t. kiállítókat, hogy a folyó év január hó 1-én életbelépett következő díjszabások, még pedig: a magyar kir. államvasutak helyi díjszabása, a szab. osztrák-magyar államvasuttársaság helyi dijszabás II. rész, 2. füzete, a szab. osztrák-magyar államvasuttársaság helyi díjszabása II. rész, la. füzetének IV. pótléka és az osztrák-magyar vasúti kötelék-díjszabás II. rész 4-ik füzete által a cs. kir. aussig-teplitzi vasút, cs. kir. cseh kereskedelmi vasutak, cs. kir. cseh északi vasút, cs. kir. cseh nyugoti vasút. Ferdinánd császár északi vasút, cs. kir. szab. osztrák északnyugoti vasút és a dél-északnémet összekötő vasút, cs. kir. osztrák államvasutak (Nussdorflól északra fekvő állomások) beleértve a cs. kir, szab. prága-duxi és cs. kir. szab. duxbodenbachi vasut és másrészt a szab. osztrák-magyar államvasut-társaság (osztrák vonalai) egyrészt és a szab. osztrák-magyar államvasut-társaság magyar vonalai, valamint a magy. kir. államvasutaknak a Duna balpartján fekvő állomásai közötti forgalomban a Bécs, Stadlau, Marchegg. Kassa, vagy Ruttka állomásokon való átrovatolás a jelenleg érvényben levő közvetlen díjtételeknél olcsóbb díjtételeket eredményez. Hogy az illető közvetlen díjszabások szabályozásáig a közvetlen