Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
A "nagy század" technikusai
hajtott fúrógépeket. A Mont Cenis alagút (1857—1870 között épült) építésekor kipróbált új gépek jól beváltak, s a munka gyorsan haladt. Az évi vízemelési költség ekkor már 100 ezer forint körül járt. Úgy gondolták, a költséges fúrógépekkel legalább 3 esztendó'vel megrövidítik a munkát. így is történt. 1878. szeptember 15-én délután 3 órakor mozsárlövés sorozatok jelezték, hogy az ellenvágattal hajtott táróban a „lyukasztás” megtörtént, a II. József altáró elkészült. A gőzgépeket leállították, és a bányák vize sebes iramban szaladt le a Garamba. Az altáró építése több, mint 4 millióba került, teljes hossza a tervezett 13 675 méterrel szemben 16 310 méterre nyúlt (később, 1896-ban 22 kilométerre nőtt az oldalágakkal együtt). A II. József altáró elkészültekor a világ leghosszabb alagútja volt. Mikoviny Sámuel Az 1735. esztendő nevezetes dátum a magyar technikai művelődés történetében. Ekkor indult meg Selmecbányán a bányatisztképző iskola. A bányászat körébe eső gyakorlati ismereteket nagy gyakorlatú szakemberek tanították. Az elméleti képzést a műszaki oktatás egyik legnagyobb úttörője, Mikoviny Sámuel szervezte meg. Az 1735. június 22-i kamarai rendelet Mikoviny Sámuelt matematikusként alkalmazta, évi 600 forint fizetéssel, azzal, hogy a hallgatók elméleti kiképzéséről gondoskodjék. Mikoviny ekkor már országos hírű mérnök volt, nevét elsősorban az ország térképezésével kapcsolatosan ismerték meg. Mikoviny Sámuel 1700-ban a Nógrád megyei Abelován született. Ő maga kiadott munkáiban „nobilis hungarus”-nak, magyar nemesnek vallja magát, egy 1728-ban készített térképmásolaton pedig az akkori latin és német világban büszkén írta a térkép aljára magyarul: „Mikoviny Sámuel Magyar Ingenieur.” Egyik utóda, Mikoviny Károly 1848-ban Branyiszkónál és a csornai ütközetben tüntette ki magát. Mikoviny Sámuel Besztercebányán tanult, Bél Mátyás, a kor híres írója és földrajztudósa volt tanára. (Bél Mátyás Notitia Hungáriáé című munkájának illusztrálására számtalan térképet, rajzot, látképet készített és metszett rézbe.) Majd Nürnberg közelében az aldorfi egyetemre járt egy évig. Tanulmányai kiegészítésére 1723-ban a jénai egyetemre iratkozott, és ott térképészetet tanult. Térképészeti előmunkálatai során 1728-ból számos földrajzi helymeghatározást végzett. Tudománytörténeti szempontból érdekes és fontos az a tanulmánya, amelyet Marinoninak, a bécsi csillagvizsgáló igazgatójának biztatására készített a Föld valódi alakjának bemutatására. Mikoviny Newton nyomán a gravitáció és földforgás egymásra hatása alapján kimutatta, hogy a Föld a sarkoknál kell, hogy benyomódott legyen, nem pedig az Egyenlítőn, mint sokan, a Francia Akadémia hivatalos felfogása alapján gondolták. Később sok fokmérés igazolta Mikoviny elméletét. Munkája nyomtatásban is megjelent. 232
