Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
Október
Október 15 XIII. Gergely pápa naptárreformja Az addig érvényes gyakorlat szerint 1582. október 4-ét mutatott a naptár. A következő nap azonban nem 5-e lett. A pápa bullája úgy intézkedett, másnap ne 5-ét, hanem 15-ét írjon a keresztény emberiség! Hogyan szólhatott bele XIII. Gergely pápa az idő múlásába ? S valóban beavatkozott-e ? A válasz érdekében tisztáznunk kell, mi is az év. Tudjuk: 365 nap, 5 óra, 48 perc és 46 másodpercnyi időtartam. Átlagosan ennyi idő alatt kerüli meg a Föld a Napot, illetve futja be pályáját tavaszponttól tavaszpontig, az egyik tavaszi napéjegyenlőségtől a következőig. A gregoriánus (Gergely-féle) naptárreform előtt másként számoltak: Julius Caesar naptára (1. január 1-i cikkünket — A szerk.) szerint. Ezt Szoszigenész, alexandriai csillagász szerkesztette i. e. 46-ban. ő az esztendő átlagos időtartamát 365 és 1/4 napban határozta meg. A Julianus-év tehát 11 perccel és 14 másodperccel hosszabb, mint a Föld valódi keringési ideje. A különbség önmagában véve nem nagy, de évszázadok során már jelentős eltérést okozott. 128 esztendő alatt a Julianus-kalendárium már egy egész napot tért el a Nap járásától, a niceai zsinat idején (i. sz. 325) pedig már három nap volt a különbség: a Szoszigenész szerinti március 24-i napéjegyenlőség 21-re esett! A zsinat ezt az időpontot fogadta el egyszer s mindenkorra húsvét ünnepének naptári meghatározásához (1. március 29-i cikkünket — A szerk.}. Mivel azonban a naptári év hosszabb volt, mint a csillagászati valóság, húsvét időpontja egyre korábbra helyeződött. A niceai zsinat óta eltelt több mint 1250 esztendő. A tavaszi napéjegyenlőség lassacskán hátrálva elérte a Julianus-naptár szerinti március 11-ét, tehát visszavándorolt tíz napot. Egyre sürgetőbbé vált á feladat, hogy a napéjegyenlőséget március 21-re visszaállítsák, és a jövő századokban ott is „tartsák”. Ezt oldotta meg, máig ható érvénnyel XIII. Gergely naptárreformja, amelynek kidolgozója egy perugiai orvos-matematikus: Aloysius Lilius volt. Az új naptár elfogadtatása nem volt könnyű feladat. A megszokás ellentmondott, a keleti egyház pedig éppen a húsvét „védelmében” ragaszkodott görcsösen Szoszigenész tévedéséhez. Ez az oka például annak is, hogy Októberi (október 25.) Szocialista Forradalomról beszélünk, hiszen Oroszországban 1917- ben még a Julianus-naptár volt érvényben. S hogy mégis november 7-én ünnepeljük? Lenin 1918. január 25-én írta alá a dekrétumot a Gergely-naptár bevezetéséről. Ennek következtében az 1918-as esztendő a Szovjetunióban 13 nappal megrövidült: január 31-e után rögtön február 14-e következett. B.P.
