Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
Szeptember
Szeptember 22 A nagy kísérletező A cikkünk címében idézett elnevezés örökre hozzákapcsolódott Michael Faraday-nek, a múlt század egyik legnagyobb angol természettudósának a nevéhez. A London melletti Newington városka patkolókovácsának fia 1791. szeptember 22-én született. A szegénysorsú gyermek még iskolába se nagyon járhatott, mert már tízéves korában kenyérkereső munkára kényszerült. Szerencsére 13 éves korától egy londoni könyvkötő-könyvkereskedőhöz állt be inasnak, s itt alkalma volt belelapozni a hozzá kerülő könyvekbe. Hét évet töltött a könyvkötőműhelyben, s ezalatt sikerült megszereznie mindazt a tudást, amit az iskolától nem kaphatott meg! Különösen a természettudományok keltették fel érdeklődését. Rendszeresen eljárt a Royal Institution-ba, Davynek (1. május 29-i cikkünket — A szerk.) nagy érdeklődéssel kísért előadásaira. Jegyzeteit szépen bekötve elküldte a híres tudósnak, aki felfigyelt reá, és később maga mellé vette a laboratóriumba. így indult el Faraday tudóspályája. A laboratórium felügyelője lett, majd az Intézet kémiai tanszékének vezetője. Többre nem vállalkozott; visszautasította még a nagy tekintélyű Royal Society elnöki tisztségét is, mert — véleménye szerint — ez csak akadályozta volna tudományos munkájában. Legfontosabb eredménye az elektromágneses in-Michael Faraday dukció felismerése volt. Ez az alapja minden áramfejlesztő generátor, elektromotor, transzformátor és sok mérőműszer, indukciós berendezés működésének. Mint találmány vagyont biztosíthatott volna számára, Faraday azonban nem volt hajlandó eredményeit szabadalmaztatni. A mágnesség, a mágneses erő volt legkedvesebb kutatási területe. Fennmaradt róla, hogy állandóan mágnesvasdarabot hordott magánál: ez figyelmeztette legfontosabb kutatási témájára. Sokat foglalkozott az elektrolízissel is — nevét őrzik a Faraday-törvények —, a fény polarizációs síkjának mágneses térben való elfordulásával, a kristályok, a Föld, a gázok és a láng mágnességével és még sok más témával is. 1867-ben halt meg a London melletti Hampton Court-ban. S. О.
