Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)

Első könyv - III. rész. Magyar címerek, felségjelek

A közös címerben szereplő új magyar középcímer lényegében 1918-ig érvényben ma­radt. Leírása: ,,Felnegyedelt pajzs, boglárpajzzsal, melyben a kis címer látható, és alul benyú­ló hasított ekkel. A kis címer a boglárpajzsban: hasított pajzs, elöl vörössel és fehérrel hétszer vágott, hatul; vörös mezőben ezüst apostoli kereszt, mely zöld hármas halom arany koronás középső kúpjára van állítva. A jelnegyedelt pajzs l.Kék mezőben 2*1=3 koronás arany orosz­lánfej (Dalmácia), 2. Fehérrel és vörössel öt sorban kockás (Horvátország), 3. Kék mezőben ezüsttel szegélyezett hullámos vörös pólyán Jutó nyest, felül két arany csillag (Szalvonia), 4. Vörös keskeny pólyával osztott, felül kék, alul arany pajzsmező. Felül növekvő fekete sas, jobbról arany naptól, balról ezüst holdsarlótól kísérve, alul 4*3=7 vörös bástya (Erdély). A be ékelés jobboldalán 6. Aranymezőben kardot tartó vörös kar (Bosznia). Baloldalán, 7. Vö­rösben víztől környezett lapos sziklán kétfejű fekete sas, feje Jélett hercegi korona, lábai alatt feldőlt korsó (Fiume). A címeres pajzs felett Szent István koronája s a címer mellett lebegő angyal mint pajzs­tartó.’’ Ez volt Magyarország címerének törvénybeiktatott hivatalos leírása. Az új közös címer latin ielirata: „Indivisibiiiter ac inseparabiliter”, magyarul: megoszt­­hatatlan és elválaszthatatlan. A címereket ismét a Habsbug-ház geneológiai címere köti össze a császári hercegeket megillető koronával és a rendjelekkel díszítve. A címer leírásának klasszikus formája: a címer, a címer díszei és a címer tartozékai. A címer díszei közé tartozik a korona, majd a pajzstartók stb. Első helyen a magyar címer legnagyobb dísze a Szent Korona volt. A Szent Koronáról az utóbbi időben any­­nyi tanulmány jelent meg, és annyi új elkép­zelés látott napvilágot úgy kitűnő tudósok, mint teljesen illetéktelenek részéről, amelyek esetleg a Szent Korona leértékelésének lát­szatát szolgálják. A történelmi valóság és igazság pajzsa mögé bújva egy szimbólumot ráztak meg alapjaiban. Századok óta nemzeti szimbólu­munk, nemzeti szuverénitásunk jelképe ez a szent ereklye (már mint magyar emberek részére). Ezért illetéktelennek tartom, hogy ezt a káros vitát egyáltalán részletezzem. Alkományunk a Szent Korona elméletére volt felépítve, és így nemzeti történelmünket átfogó tanát és szerepét kicsinyes viták nem homályosíthatják el. Vajay Szabolcs a korabeli összefüggést ténynek látja, és ehhez a felfogáshoz csatlako­zunk. A két angyalról már szóltunk. Különböző tervrajzok láttak annak idején napvilágot; pl. az Anjou Házra mutató címertartóként szájában patkót tartó strucc. Vagy történelmi adatok­ra hivatkozva egy oroszlán, de ezt nem bírta el a sokkal fiatalabb múlttal rendelkező Habs­ahynríi tervezetét félretették, és helyette a légből kapott kedves két angyal sze-A vragffer állam címerében bekövetkezett kisebb rajzi változtatásokra nem tértünk ki pl. az angyalok elhelyezésére és tartás változtatásukra. A lényegről kívántunk szólni. A közös címerben bemutatott magyar címer természetesen a magyar felségterületen ön­állóan szerepelt. Hasonló volt,mint az 1896-ban megállapított szentesített címer, csak Bosz­niával kiegészítve. 224 A Magyar Szent Korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom