Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Első könyv - III. rész. Magyar címerek, felségjelek
A Herold ,,(Jelre" Claes Heynensoen 1374- ben összeállított cimergyűjteménye egyike a legrégebbieknek. Ebben látható Nagy Lajos királyunk struccfejes-tollas egyesített címere. Sematikus rajz. Károly Róbert címerét is megváltoztatta, illetőleg címereit egyesítette. Az Árpádháztól és az Anjouktól való származásának kidomborítására címerébe felvette az Árpádok veres-ezüst csíkozású, az Anjouk kék alapon arany liliomos címerképeit és a magyar kettős-keresztet. A későbbiekben a lengyel sas is helyet kap a címerben. A király a kor divatja szerint ezekből a címerképeiből ajándékozott részleteket kedvenc városainak. Az első ilyen Kassa városának adományozott címer, amely egyben,,űz elw cimemdományozás város, tehát jogi személy részére." (Áldásy). Félreértések elkerülése végett megjegyezzük, hogy városainknak voltak pecsétjeik, de magát a várost jelképező címereik, nem. A legszebb és korabeli hiteles Anjou címerabrázolások az aacheni dóm kincseskamra-múzeumában láthatók. Nagy Lajos királyunk a magyar szentek tiszteletére 13b7-ben az aacheni dóm kiegészítéseképpen kápolnát építtetett, és annak (elszereléséről bőkezűen gondoskodott. Aranykeretű címeres ikonok, templomi kegyszerek és egyéb ékszerek mindmegannyi az Anjou korban működő mesterek remekművei távol idegenben tanúskodnak a magyar király különböző címerképeiről és nagyvonalúságáról. 1. Pest - Újhegy pecsétje 1337-ből az Árpád-ház címerével. 2, 3, 4 példaképpen egyes városcímereink közül annak bemutatására, hogy az Anjouk saját címer képeikből adományoztak részleteket a kitüntetett városoknak. 2. Kassa címere 1369-ből. 3. Besztercebánya. 4. Nagy Sink címerei. 201
