Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)

Dr. Horváth Tibor - Góhér Mihály: Verebély László

A hegyeshalmi vonalra összesen 29 gyorsvonati mozdony készült. Mivel ezek a V 40 sorozatú, 100 km/h legnagyobb sebességű mozdonyok a tehervo­nati forgalom nagy részét is el tudták látni, a MÁV csak három V 60 sorozatú tehervonati mozdonyt szerzett be, amelyek nehéz tehervonatokat vontattak Tatabánya és a Kelenföldi Erőmű között. 1935-ben az ünnepélyes felavatással a vasútvillamosítás befejeződött és véget ért Verebély megbízása is a MÁV Vonal villamosítási Iroda vezetésére. Verebély a magyarországi vasút villamosításban Kandó egyenrangú társa volt. A fázisváltós rendszert, az ipari frekvenciájú egyfázisú táplálás alapelvét Kandó találta föl és ő szerkesztette meg a végül kitűnően bevált mozdonyokat. A rendszert Verebély illesztette be az országos villamosítási tervbe, nagy része volt abban, hogy a kísérleteket átsegítette a kritikus időszakokon, végül Kandó halála után befejezte a villamosítást. Az 50 Hz-es vasútvillamosítás hazai megvalósítása főleg az ő érdeme és jelentőségét mutatja, hogy Magyarország később, az egyenirányítós mozdonyok megjelenésével, nem kényszerült vasút­­villamosítási rendszerének megváltoztatására, mint pl. Franciaország vagy Csehszlovákia, hanem zökkenő nélkül bevezethette a jelenleg legkorszerűbb rendszert. VI. 28 év az egyetemi katedrán Zipernowsky Károly, aki az 1893-ban létesített I. Elektrotechnikai Tanszék vezetője volt a budapesti József Műegyetemen, 1924-ben nyugalomba vonult. A tanszékvezető egyetemi tanári állás betöltésére kiírt pályázatra vonatkozó döntés évekig elhúzódott, míg végül 1929. augusztus 21-én Verebély Lászlót nevezték ki nyilvános rendes egyetemi tanárnak és a tanszék vezetőjének. Ugyancsak 1929-től tantervi reformot vezettek be a Műegyetem gépész­­mérnöki képzésébe. Ettől kezdve három tagozaton végezhették tanulmányai­kat a leendő gépészmérnökök, mégpedig: AJ gépszerkezeti; B) elektrotechnikai; C) mezőgazdasági gépészeti szakirányban. Az elektrotechnikai B tagozaton megszaporodtak a villamos té­mával foglalkozó tantárgyak és bevonultak a szigorlati tárgyak közé is. A tantervi újítással együtt kisebb szervezeti változtatásokat is végrehajtot­tak. Verebély tanszékének a neve rövidesen Villamosművek Tanszékre válto­zott. Pöschl Imre, aki már a Gyakorlati Elektrotechnika Tanszék vezetője volt, átvette a villamos gépek oktatását és vezetésével Villamos Gépek és Mé­rések tanszék létesült. Verebély teljesen új tananyagot dolgozott ki, mert Zipernowsky, gépgyár­tási tapasztalataira támaszkodva, elsősorban a villamos gépekkel foglalkozott. Az új tanszék tananyaga a villamos energiaátvitel keretén belül a vezetékek villamos és mechanikai számításával, az elosztóhálózatok számításával, a sza-205

Next

/
Oldalképek
Tartalom