Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 5. A magyar gépészet alkotói, egyetemi oktatók (Budapest, 1981)

Dr. Terplán Zénó: Cserháti Jenő

kísérleti telepének vezetője, és Cserháti Katalin művirágüzletvezető. Közülük egyedül Cserháti Sándornak volt családja [2]. Váratlanul halt meg tüdőlobban 1910. november 17-én [28]. Nov. 12-én még jó egészségben hozzászólt Herrmann Miksa Selmecbányái főiskolai pro­fesszor egyleti előadásához (92). 1910. nov. 19-én kísérték utolsó útjára a budapesti Farkasréti temetőbe nagy részvét mellett [9]. Sírja ma is megvan [21/2 parcella, 1. sor, 111. sír] [30]. II. Cserháti Jenő professzor műszaki alkotásai és oktatói munkássága Lakatosinas, majd reáliskolai tanuló, sikeres felvételi vizsga az akkor Európá­ban legjobbnak tartott zürichi Műegyetemen, kitűnő előmenetel és kitűnő ok­levél, 16 év vasúti mérnöki, majd minisztériumi szolgálat, 12 éven át két hazai ipari vállalat igazgatói teendői, végül 5 éven át műegyetemi tanár — gazdag változatos, eredményes életpálya ez, amelyet még külön is érdekessé tesz, hogy vizsgázott gőzmozdony fűtő és mozdonyvezető, gépészmérnöki oklevelének megszerzése után egy évig katonai szolgálatot teljesít, két hónapon át Bosznia és Hercegovina okkupálásakor is katona. Saját kézzel írt önéletrajzszerű tanári pályázatából [7], életében [21] majd halála után megjelent hosszabb-rövidebb megemlékezésekből [6], [15], [19], [20], a lexikonok [17] összefoglalóiból az szűrhető le, hogy Cserháti Jenő mű­szaki alkotó és közéleti tevékenysége lényegében négy elválasztható szakaszra osztható. 1. A nagyvasúti vontatás gyakorlatában A fiatalabb korszakra az osztrák, majd a magyar államvasúti mérnöki munka esik, kezdve a műhelygyakornoki beosztástól, a mozdonyfűtői, mozdonyveze­tői gyakorlaton és vizsgán, a műszaki-díjnoki rangon, a hivatalnoki címen át, a győri, majd a budapesti fűtőházi vezető beosztások után egészen a minisz­tériumi főfelügyelői megbízatásig [7]. Elképzelhető milyen hallatlan szakma­­szeretet hatotta át, hogy a kitűnő diploma és az inkább szerkesztőmémöki kiképzés után, bekerülve egy állami szervezetbe, ahol alig van mérnök, ahol a túlzott óvatosság már akkor is túltengő adminisztrációt írt elő, nem vesztette kedvét, nem akart egy hatalmas gépezet szürke tagjává válni. Már ekkor meg­mutatja, milyen kitűnő megfigyelő, a szakirodalmat fáradhatatlanul olvasó, az újért lelkesedő mérnök. Alig tízéves gyakorló mérnök, amikor elkezdi szak­­irodalmi munkáját. Lelkesedik az új kötési módért, a villamos hegesztésért (1) 72

Next

/
Oldalképek
Tartalom