Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 2. A bányászat, a kohászat, gépészet, az erősáramú elektrotechnika és villamos vontatás nagyjai sorából (Budapest, 1983)
Manndorff Béla: Kandó Kálmán
ÜL Kandó Kálmán műszaki alkotásai ..Kandó neve elválaszthatatlanul összeforrott a villamos vasúti vontatás fejlődésének történetével, amelynek két fejezetét is az ő lelkében székelő isteni szikra maradandó alkotásai töltik ki.” n. Verebély László műszaki egyetemi tanár ismételten idézett e szép mondata jellemzi legtömörebben Kandó műszaki tevékenységének lényegét. A két villamosítási rendszerét, jelesen a 3 kV-os háromfázisú és a 16 kV-os fázisváltós rendszert tekinthetjük élete legjelentősebb alkotásainak, amelyek mindegyike — korát messze megelőzve — világviszonylatban is teljesen újszerű, merész és úttörő volt. E két rendszer villamos vontató egyedein találjuk meg Kandó további zseniális elgondolásainak szerkezeti megvalósításait, amelyek mind hozza; 1 rultak, hogy alkotójuk hírnevét öregbítsék. A 3 kV -os háromfázisú lő periódusú vasút v illa mos ítás i rendszer Az indukciós motorok gyártását megelőző teljesen egyéni számításai folyamán Kandó hamar felismerte azokat a speciális sajátosságokat, amelyek az indukciós motort vasúti vontatás céljaira kiválóan alkalmassá tehetik. Hosszas tanulmányozás és gondos megfontolás alapján megállapította azokat a legfontosabb jellemzőket, amelyek aztán változatlanul megmaradtak az olaszországi háromfázisú rendszerrel történt vasút villamosítás évtizedei alatt. A rendszer ezen két legfontosabb jellemzője: 1. a munkavezeték áramának 15 periódusú 2. és 3 kV-os feszültsége. Kandó számításai alapján sikerült 15 periódussal táplált, jó villamos tulajdonságokkal bíró indukciós motorokat szerkeszteni, amelyeknek kis fordulatszáma fogaskerekek nélküli közvetlen hajtást tett lehetővé. Az optimális munkavezeték-feszültség nagyságának megválasztása ellentétes igényű tényezők kompromisszumos egyeztetésének volt szerencsés eredménye. Az alállomások száma, valamint a munkavezeték keresztmetszete bizonyomértékű fordított arányban csökken a munkavezeték feszültségének nagyságával. azért minél nagyobb feszültség volna kívánatos. Viszont a mozdonyon levő motoroknak és készülékeknek, a vasút fokozott igényeit is kielégítő biztonsággal elkészíthető szigetelése a feszültség felső értékének szab határt tekintve, hogy a mozdonyon elhelyezendő transzformátor hátrányosan növelné a villamos berendezésének egyszerűségét és súlyát. A munkavezeték feszültségének minimális értékét viszont az 1500 LE mozdonyteljesítményt biztosító, a munkavezetékről még szikramentes áramszedéssel nyerhető 300 amper 183
