Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Hetedik fejezet. Nemzetközi jog
326 mát megtagadja, vagy külön korlátokhoz köti. Ez azonban inkább csak elméleti aggály, amelynek azonban a háború folyamán gyakorlati jelentősége is volt. 7. A védjegynovella 5. §-a az 5. pontban 2. alatt említett arra az esetre ad szabályt, ha a külföldi vállalatnak Magyarországon bejegyzett cége nincs, és pedig abban az irányban, hogy az ily külföldi vállalat védjegyjogait csak az esetben érvényesítheti, ha megfelelően meghatalmazott képviselőt nevez ki a magyar korona területén, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok az országokban, vagy Bosznia és Hercegovinában állandó lakással bir. A törvény tehát a kötelező képveseletet az esetre írja elő, ha a külföldi vállalatnak Magyarországon bejegyzett cége nincs.* Az a körülmény, hogy a külföldi vállalatnak Magyarországon telepe van, de a céglajstromba bevezetve nincs, a képviselő kinevezésének mellőzésére nem szolgálhat. Ez a rendelkezés nem azon alapszik, hogy a külföldi vállalatot ezzel rá kívánják szorítani a belföldi cégbejegyzésre, hanem azon a rendészten szemponton, hogy a cégbejegyzés esetén a külföldi vállalatot illető kézbesítés akadálytalanul teljesíthető annak kezéhez, aki a cégjegyzék tartalma szerint erre jogosult, míg a képviselő megnevezése azáltal válik szükségessé, hogy legyen ily kézbesítések átvételére jogosult, akihez a kézbesítés belföldön akadálytalanul is teljes joghatállyal eszközölhető. A kereskedelmi miniszter 14165/1899. sz. határozata (Szász 759. eset) annak megállapítása után, hogy „a védjegy birtokosénak meghallgatása többször abban akadt meg, hogy a védjegytulajdonos oly államokban lakott, hol a rendes kézbesítés nehézségekbe ütközött “, reámutat arra, hogy a „törvény célzata nem volt más, mint az, hogy azon külföldi, aki meghatalmazottat nem állított és akinek védjegye meghallgatás nélkül töröltetett, utólagosan ne panaszkodhassék." Ebből az álláspontból, de magából a törvényből is nyilvánvaló, hogy a képviselő megnevezése a lajstromozásnak nem előfeltétele. Azon az alapon, hogy a Magyarországon bejegyzett céggel nem biró külföldi vállalat képviselő megnevezése nélkül kéri a lajstromozást, a kérelem el nem utasítható. A képviselő megnevezésének hiánya azonban két irányban érezteti hatását. a) A védjegyjogok nem érvényesíthetők (védjegynovella 5. §. 1. bek.); * Nincs fontossága annak, hogy a külföldi vállalat tulajdonsa magyar. A külföldi vállalat magyar tulajdonosát is terheli a képviselő nevezési kötelezetlség Ld. 7/a pont.
