Zsuppán István: A magyar autó (Budapest, 1994)
Az elmúlt évtizedek próbálkozásai
dek előbb alapos próbáknak vetették alá, majd 1977-ben megindult a gyártás. Az első évben 30 darab készült, de 1978-ban már 10 ezer kocsi gyártását tervezték. 1979-től a jármű 100 lóerős motorral történő szállítását is előirányozták. Mindezekre azonban nem került sor, mert 1980-ban, ezernél valamivel több jármű elkészülte után, a Volvo leállította a típus gyártását. Mint közölték azért, mert a viszonylag drága kocsi iránt a svéd és harmadik országbeli piacokon nem mutatkozott megfelelő kereslet. 1983-tól a VOLCOM a Volvokonszern magyarországi megbízottjaként működik. Partnerkapcsolatot tart egyebek mellett az Ikarus-szal. Volvo-alvázak Ikaruskarosszériával való ellátására, a Közgéppel a Volvo útépítő gépeinek gyártására, stb. 1979-ben „profiltisztítást” hajtottak végre, a „gazdaságtalan terméknek” kikiáltott D 450 típus gyártását is megszüntették. Az így felszabaduló gyártási kapacitást az Ikarus padlóvázainak szerelése kötötte le. 1989-ben a saját termékeitől megfosztott gyár a padlóalvázakkal teljesen a „padlóra került”. Ennek két oka volt. Egyik, hogy a beszállítók, költségeik emelkedésére hivatkozva, rendre emelték áraikat, amit a Csepel nem tudott az Ikarusra tovább hárítani. A másik, hogy az addigi állami támogatásokat drasztikusan lecsökkentették. Mindezek következményeként az Ikarus fizetésképtelenné vált, így a padlóvázak régi árát sem tudta kifizetni. Emiatt a gyárban részleges üzemleállításokra, elbocsátásokra került sor. 1989-ben az Ikarus autóalvázak csökkenő előállítása mellett - ami aztán 1990-ban végleg meg is szűnt - újra megkísérelték a saját teherautógyártást. Mivel motort már nem készítettek, az ezután (gyakorlatilag 1992-től) gyártott 6 tonna teherbírású, 592, 593 jelzésű, TAM vezetőfülkével és ugyanilyen mellső és hátsó futóművel ellátott Toldi nevet viselő tehergépkocsijaikba, (kommunális-, tűzoltó- és különleges felépítményekkel ellátott járműveikbe) amerikai Cummins- motorokat építettek. Hasonlóan Cummins-motorokkal látják el autóbuszaikat is, amelyek karosszériáit különböző társcégek készítik. A kiskunfélegyházi volán autóbusz javítója - korábban Lenin TSz - (Csepel-Union), a budapesti Járműtechnikai Kft. (Csepel-Lyra), a thaiföldi CHERD-CHAI (Csepel- Cherd-Chai), a Fülöp-szigetekbeli MAYA-INDUSTRIES (Csepel- BLTBCo), a görög ELBO Karosszériagyár (Csepel-ELBO) dolgozik a gyár részére. Utóbbi alvázak „lábon” utaznak Görögországba, illetve a többi országba. A Cummins-motorokhoz a hazai gyártású Cummins-motoralkatrészek ellentételezéseként jut a vállalat, illetve többségüket vásárolják. A gyár egyébként 1993-ra, a leépítések, üzemrészek bezárása, a gyártóeszközök, gépek eladása következtében képtelenné vált az önálló motor- és autógyártásra. Az egyedileg és jelentéktelen darabszámban még készülő járműveik, - lényegében összeszerelések. Hazai és külföldi gyárak részegységeit, alkatrészeit építik össze. D 350 típusú alvázra épített tűzoltógépkocsi 191
