Szilágyi Gábor: Magyar fotográfia története. A fémképtől a színes fényképig (Budapest, 1996)

VI. Művészet és fotográfia

JEGYZETEK

[1] Henszlmann Imre: Párhuzam az ó és újkor művészeti nézetek és nevelések közt, különös tekintettel a művészeti fejlődésre Magyarországon. [...] Pest, 1841: 111-112.

[2] Családi Lapok, 1855: 570

[3] Hölgyfutár, 1862:892.

[4] Koszorú, 1863: 47.

[5] Pest, augusztus 18-án, 1862. (Jókai Mór: Politikai divatok. 1894: 2.)

[6] Festészet és fényképelés. Koszorú, 1863: 505-515, 612.

[7] Fényképészeti Lapok, 1882: 96,115-120; 1886: 56.

[8] Sárffy Aladár: A fényképezés aesthetikája című, folytatásokban megjelent művében elsőként vállalkozott a műfaji határok megvonására. O a következő képtípusokat különböztette meg: mellkép, térd- és fekvóTcép, ülóTcép, állókép, pároskép, gyermekkép, családi kép, csoportkép (három alaktól fölfelé), costume-kép (egyes és több alakkal), tájkép, egyéb. (Fényképészeti Lapok, 1888:27.) A századvége előtt - az említetteken kívül - különbséget tettek még épület-, helység-, állat-, mű- és ipartárgy-felvételek, metszeteket, üvegedényeket, gépeket ábrázoló képek, életképek, virágképek és pillanatfelvételek között. Ezek köre a századforduló után üjabbakkal ismét bővült, azonos maradt viszont a műfaji tagolás alapelve: téma szerint csoportosítani a képeket.

[9] Kende Dániel: A művészi fényképezés helye a jelenben. A Fény, 1911: 38-39.

[10] Míg az 1884. évi XVI. te. VI. fejezete, mint művészi tevékenységet elismerte. (Fényképészeti Lapok, 1885: 38-39.)