Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)

1. fejezet. Estók János: Úton a modern Magyarország felé

ÚTON A MODERN MAGYARORSZÁG FELÉ

BEJCZY ANTAL A MARS-LESZÁLLÁS PROGRAMBAN

Magyarországi karrierje az öntvénytisztítótól a diszpécserig „ívelt föl", mivel a származása miatt itt nem járhatott egyetemre. Bejczy Antal (1930-2015) 1956 után Norvégiába került, ahol diplomát szerzett, majd egyetemi oktatóként dolgozott. Pályafutását az USA-ban folytatta, ahol már 1969-ben bevonták a Mars-leszállás programba. A 80-as évek elején kezdeményezte az érzékelésre épített robotintelligencia programot, amelynek keretében a robotba nemcsak a „látás", hanem a közelség, a nyomaték,

A Pathfinder űrszonda 1997júliusában a Mars felszínén készítette ezt a

felvételt a Bejczy Antal tervezte Sojournerről

a tapintás érzékelését is beépítették - ebből alakult ki később az a sikeres robotkar, amely nyomást és forgatónyomatékot is tudott érzékelni. 1997-ben óriási érdeklődés övezte a Bejczy Antal által tervezett és élete főművének tartott Mars-terepjáró sikeres működését. A

Sojourner névre

keresztelt kutatójármű távirányítási technikáját Bejczy fejlesztette ki. A marsjáró 1997. július 4-én landolt a

Pathfinder nevű űrszondával a vörös bolygó felszínén, ahonnan több héten át küldött adatokat a Földre. (T. Zs.)

Farkas Bertalan 1980. május 26. és június 3. között tett űrutazást a Szaljut-6 űrállomásra, ahol sikeresen próbáltak ki több magyar fejlesztésű műszert, köztük az űrhajósok szellemi és fizikai állapotát vizsgáló orvos- és sugárbiológiai készüléket, a Balatont.

Ünnepi kirakat egy Aranypók üzletben a sikeres űrrepülés tiszteletére, 1980

Már a magyar űrutazás alkalmával elkezdődtek, majd az 1980-as évek második felétől folytatódtak a kísérletek az Interkozmosz programban a Bárczy Pál professzor vezette szakembergárda által fejlesztett űrkemencével. A több szabadalommal védett, a világon egyedülálló berendezés az űrben is képes irányított kristálykészítésre, így olyan anyagok előállítására alkalmas, amelyeket a földi gravitációs körülmények között nem, csak a világűrben lehet kikristályosítani. A Miskolci Egyetem és az Admatis cég által kifejlesztett „miskolci űrkemence" egyik változatát a NASA megvásárolta.

A miskolci űrkemence ABC elnevezésű változata az Álmok álmodó! - világraszóló magyarok című kiállításon 2002-ben

65