Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
5. fejezet. Tószegi Zsuzsanna: A szellemi tulajdon szolgálatában működő tanácsok, testületek
EGY HIVATÁS 120 ÉVE A hivatal javára működő tanácsok és testületek elsődleges szerepe a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos szakértői, szakpolitikai egyeztetés mellett a szellemitulajdon-védelmi joggyakorlat szakmai megalapozottságának, kiszámíthatóságának és biztonságának előmozdítása. Az utóbbi évek, évtizedek során a hivatal stratégiai céljainak megvalósítását, jogszabályi kötelezettségeinek teljesítését hat testület segíti. Ezek között olyanok is vannak, amelyek története a XIX. századra nyúlik vissza: egyidősek a szerzői jogi, illetve a szabadalmi törvénnyel. A legkésőbb alapított testület ugyan még nincs egy évtizedes, de az elmúlt néhány év alatt kézzelfogható társadalmi hatást ért el a maga területén. SZERZŐI JOGI SZAKÉRTŐI TESTÜLET A testület jelentős múltra tekint vissza. A szerzői jogról szóló 1884. évi XVI. törvénycikk 31. §-a rendelkezett a szerzői jogi szakértő bizottság létrehozásáról. Mind az 1884. évi, mind az 1921. évi szerzői jogi törvény előírásai alapján a szakértői testületet kizárólag bíróság rendelhette ki. 1884: XVI. törvény-czikk a szerzői jogról „(Szentesítést nyert 1884. évi ápril 26-án. Kihirdettetett az »Országos Törvénytárában 1884. évi május 4-én.) 31.§. Budapesten és Zágrábban tudósokból, Írókból, művészekből, könyvkereskedőkből, nyomdászókból és más alkalmas egyénekből állandó szakértő bizottságok alakítandók, melyek a bíróság által eléjök terjesztett kérdésben véleményt adni kötelesek." Az első, 23 tagot számláló szakértői bizottságot 1884. július 4-én nevezte ki Trefort Ágoston miniszter, aki törekedett arra, hogy változatos összetétele folytán a bizottság a várható bírósági megkereséseknek eleget tudjon tenni. Az első szakértői bizottság elnöke Jókai Mór író, alelnöke pedig Arany László író-jogász lett. A miniszter - amellett, hogy bizottsági tagokká nevezte ki a szerzői jogi törvény kidolgozásában legnagyobb szerepet vállalt jogászokat - arra is törekedett, hogy a törvény által védett valamennyi műtípust az adott szakág kiemelkedő művésze képviselje. A bizottság tagjait hat évre nevezte ki a miniszter, s később az első bizottság tagjainak többségét ismételten megbízta. A kezdetben 23 fős bizottság taglétszáma 1897-ben számottevően, 42 taggal bővült, 1946-ban pedig már 126 tagot számlált. A bizottságot 1952 februárjában szüntették meg: feladatkörét a Művelődési Minisztérium vette át. Csaknem két évtizeden keresztül a szerzői jogi perekkel kapcsolatban felmerülő kérdések eldöntésére a bíróságok a minisztérium illetékes osztályát rendelhették ki. Summázva az előzményeket: a Szerzői Jogi Szakértő Bizottság 1884-től 1952-ig működött, majd 1970-ben Szerzői Jogi Szakértő Testület (SZJSZT) néven alakult újjá. A testület működési feltételeit 1970 és 1999 között a Szerzői Jogvédő Hivatal (illetve 1998-tól annak egyesületi formában működő jogutódja) biztosította, 1999-től napjainkig pedig a Magyar Szabadalmi Hivatal (2011-től a neve: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala [SZTNH]) teremti elő. 202 1884: XVI. törvény-czikk a szerzői jogról
