Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
3. fejezet. Vass László Ádám: Politikai-történelmi korszakokon átívelő iparjogvédelmi hatósági tevékenység, 1949-2015
POLITIKAI-TÖRTÉNELMI KORSZAKOKON ÁTÍVELŐ IPARJOGVÉDELMI HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG, 1949-2015 sokkal inkább minőségjelző és tájékoztató funkcióval bír. Az ideológiai használati utasítás minden visszássága sem változtatott azonban azon, hogy a törvény szabályai korszerűek és a nemzetközi színvonalnak megfelelőek voltak, olyannyira, hogy a rendszerváltozás után jelentős módosítás nélkül kitartottak a jelenleg hatályos szabályok 1990-es évekbeli megszületéséig. A törvény a védjegyügyekkel kapcsolatos hivatali feladatokat nem módosította, továbbra is az OTH bírálta el a védjegybejelentéseket, lajstromozta a védjegyeket, valamint első fokon döntött a védjegyoltalom fennállásával és terjedelmével kapcsolatos jogvitákban, így a törlés, a nemleges megállapítás és a használat hiánya miatti megszűnés megállapítása iránti kérelmek ügyében. Változás csupán a hivatal döntéseivel szembeni jogorvoslati eljárások szabályai kapcsán történt, a törvény ezeket az iparjogvédelmi eljárások összhangja érdekében a szabadalmi törvény rendszeréhez illeszkedő módon állapította meg. Az 1970 januárjában hatályba lépett új szerzői jogi törvény szervezeti rendelkezései látszólag új közjogi formációként hozták létre a Szerzői Jogi Szakértő Testületet. Arról jórészt hallgattak az előkészítő iratok, hogy a szakértő testület nem a semmiből termett elő, jogelődje az 1884-ben Jókai Mór elnökletével létrejött Szerzői Jogi Szakértő Bizottság volt. A belföldi jogalkotási hullámot követően 1977-ben Magyarország „saját jogon" is fölkerült a nemzetközi egyezmények térképére. A mikrobiológia és a laboratóriumi eljárások fejlődésével a 70-es évekre megnövekedett a mikroorganizmusokkal kapcsolatos találmányok és szabadalmi bejelentések száma. Mivel a mikroorganizmusok genetikai és egyéb jellemzői sokszor nem tárhatók fel megfelelően a nyil-Az Országos Találmányi Hivatal elnökei (1949-1996) Hevesi Gyula dr. (1949-1951) Balázs Anna (1951) Dunai Ernő (1952-1954) Perédi Károly dr. (1954-1958) Tasnádi Emil (1958-1979) Pusztai Gyula dr. (1979-1989) Iványi István (1990-1992) Szarka Ernő dr. (1993-1997) (1996-tól: Magyar Szabadalmi Hivatal) A Találmányi Hivatal elnökei vánosság számára a szabadalmi leírás megszokott szöveges formai keretei között, több ország a mikroorganizmus életképes egyedeinek letétbe helyezését írta elő a nemzeti szabadalmi jogában. E letétbe helyezést mindazon országokban el kellett végezni, ahol a bejelentő oltalmat szeretett volna kapni. Mivel ez a követelmény megnehezítette és megdrágította a mikroorganizmusokat is magukban foglaló találmányok szabadalmazását, a Szellemi Tulajdon Világszervezete elkezdte vizsgálni egy olyan nemzetközi megállapodás létrehozásának lehetőségét, amelynek alapján a résztvevő államok kölcsönösen elismernék az egymás hatóságainál történt letétbe helyezést. 1976-ra készült el a megállapodás harmadik, végleges szakértői tervezete. Bogsch Árpádnak, a Szellemi Tulajdon Világszervezete akkori főigazgatójának köszönhető, Részlet a Budapesti Szerződés hivatalos em lékeztetőjéből, 1977. április 14. 121 A Találmányi Hivatal elnökei
