Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Geologia - A m. kir. földtani intézet kiállitása
16 vizvezetéssel ellátott városai. Az 1895. év végéig beérkezett hivatalos adatok nyomán összeállította dr. Szontagh Tamás osztálygeologus, 1895. mérték 1 : 900.000-hez A térképen a tényleg működő és tervben levő vizvezetések a következő csoportokban külön-külön vannak kitüntetve : A) Tényleg működő vizvezetések kék jelekkel. 1. Vizvezetés előttünk ismeretlen módszer útján. Győr városa. 2. Vizvezetés természetes forrásokból : Anina, Brassó, Beszterczebánya, Fiume, Késmárk, Körmöczbánya, Oravicza városokban. 3. Vizvezetés artézi kutakból : Szeged városa. 4. Vizvezetés fúrt vagy ásott kútakból : Nincsen. 5. Vizvezetés természetes szűrőkön (kavicson, homokon) átömlő folyó- vagy talajvizekből: Budapest székes fővárosában, Nagyvárad, Pozsony, Sopron városokban. 6. Vizvezetés mesterséges szűrőkkel : Eddig nincsen. 7. Csoportosított vizvezetés : Dobsina (forrásvíz és közkút), Pécs élőforrás és artézi kút. B) Tervben vagy kiépítés alatti vizvezetések. Barna jelekkel. 1. Vizvezetés természetes forrásokból: Veszprém. 2. Vizvezetés fúrt vagy ásott kútakból: Székesfehérvár. 3. Vizvezetés természetes szűrőkön átömlő folyó- vagy talajvizekből : Komárom városa. Pécs sz. kir. város vízellátása, 1895. Három térképen összeállította dr. Szontagh Tamás osztálygeologus. 1. Pécs sz. kir. város és környékének topográfiái térképe. Mértéke 1:25.000. Rajta a város térszíni vizeit befolyásoló vízválasztó, továbbá a vízlefolyások és források kitüntetve. 2. Pécs szab. kir. város környékének földtani térképe. Mértéke 1 : 28.800. Böckh Jánostól, 1876. 3. Pécs szab. kir. város térképe. Mértéke 1:5760. Cséfay. Flórián adatai alapján készitette Hochrein Ottó. Pécs, 1895. A város geológiájának, kútjainak, forrásainak, artézi kútjainak és vízvezetékének kitüntetésével. Szerkesztette dr. Szontagh Tamás osztálygeologus, 1895. Végül ide sorozandó be egy érdekes tanulságos térkép : Térkép a Tisza .folyó folyamterületének vizeresztő és vizrekesztő kőzeteiről. A magyar királyi és az osztrák cs. kir. földtani intézet geológiai fölvételei után a m. kir. vízrajzi osztály megbízásából készitette dr. Szontagh Tamás osztálygeologus. Budapest, 1894. Magyarázó színkulcscsal. Az alaptérkép mértéke 1:900.000. A térképet készitette a m. kir. vízrajzi osztály. Magyarázat. Külön meg vannak jelölve a vizet eresztő kőzetek (karminvörös színnel), a feltételesen vizet eresztő kőzetek (kék színnel) és a vizet rekesztő kőzetek (sárga színnel). Összegezve a m. k. földtani intézet által kiállított tárgyakat, minden téren csakis haladást tapasztaltunk. Láttuk a haladást a térképészeti munkáknál, a midőn egy egész hegység földtani vizsgálatának eredménye térképben és gyűjteményben be volt mutatva ; valamint a bányageologiai felvételeknél is ; haladásra utal a mag}’ar petroleumvidékek átkutatása, mi a gyakorlati életre nézve fölötte fontos. A gyűjtemények egyaránt szaporodtak és kibővittettek ; igy az agyag, üveg, czement- és ásványfestéknek szolgáló magyarországi nyers anyagok gyűjteménye ; továbbá az épitőipar ■ keretében használható kőzetek 'gyűjteménye, melynek értékét a külföldi hasonkőzetek gyűjteménye nagyon növelte, mig a tőzeggyűjtemény újnak mondható.
