Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)

Fémbányászat és kohászat - Fémkohászat

278 gok gyártásáról, mely az ujabbi időben nálunk meglehetősen fejlődött. Ezt az ipart három czég képviselte. Singer Henrik kiállítását a gépcsarnokban, az első magyar gőzüzemre berendezett smirgli gyár és a Schütz György-féle gyár készítményeit pedig a vegyészeti iparcsarnokban láttuk. A statisztika után ítélve ez a három gyár derekasan megfelel feladatának, mert a csiszoló koron­gok forgalma 1895-ben 63.720 forint kivitelt és 24.840 forint behozatalt tün­tet fel. Igaz ugyan, hogy az 1891-iki népszámlálás a reszelővágók és gyárak beszámításával 91 szerszámgyárosról és készítőről számol be s igy a kiállítá­son ezeknek csak egy negyede jelent meg, tehát az állapot e téren sokkal jobb, mint a minőnek az ezredéves országos kiállítás mutatta, az elmondot­takból mégis csak azt következtethetjük, hogy valóban megdöbbentő az az elmaradottság, melyben szerszámiparunknak ez az ága szenved. A bajon mielőbb segiteni kell. Czélszerü volna, ha értelmes iparosok azokba a német és angol városokba mennének, a hol a finomabb szerszámokat úgyszólván házi iparilag készítik s ezek a gyártást meghonositanák olyan helyeken, a hol elegendő erre termett munkásnép van (Alsó-Metzenzéf, Stoosz, Gölniczbánya, Beszterczebánya stb.). Természetesen a dologgal karöltve a tégelyaczél- gyártás meghonosítására is minden lehetőt el kellene követni, illetőleg a kud- zsiri-diósgyőri és a resiczai tégelyaczélgyárakat oda fejleszteni, hogy az ország szerszámaczél szükségleteit minőség aczéllal is kielégíthessék. F) Kések, kardműves és köszörűs munkák. Konyha- és metszőkések, evőeszközök, zsebkések, sebészeti műszerek, kertészeti eszközök és kardok. A késgyártást a VIII. B. csoportban Wlaszlovits József stoószi gyáros, továbbá Beller Sándor szegedi, Blatniczky Dániel zólyom-lipcsei, Bokor Nán­dor szegedi, Bonyhády Kálmán nagybecskereki, Czambel Dániel Gábor zólyom- lipcsei, Deutsch Mór és Dosztig Ferencz szegedi, Filipcsa Pál zólyom-lipcsei, Fülöp János felső-eőri, Galanda Pál zólyom-lipcsei, Hirmann József kalocsai, Hokstok Miksa tapolczai, Jámbor János kecskeméti, Kecskeméti Sándor temes­vári, Miklós Imre eőr-szigeti, ifj. Sclnnotzer János nyíregyházai, Schubert János Pál és Schulek Sándor budapesti, Sziráky János és Sziráky József szegedi, Tanczer András pápai, Tichy Sámuel és fia zólyom-radványi, Tik- vitzky János szabadkai és Válik Balázs Mihály jászberényi késes, tehát össze­sen 24 iparos képviselte, ezeken kívül Garay Samu és társa, Fischer Péter és társa, Keteti J. és Weszel y J. és társa budapesti ezégek, ugyan­csak a késes iparba sorozható sebészeti műszereiket az egészségügyi pavillon- ban, Blazek Adolf és Dréher Ignácz és fia ugyancsak budapesti ezégek szintén a késes iparba tartozó kertészeti eszközeiket a mezőgazdasági csoport kerté­szeti alcsoportjának külön pavillonjában mutatták be. A mint látjuk, a késes és a vele rokon köszörüsipar az ezredéves orszá­gos kiállításon szintén tűrhető módon volt képviselve, mert ha a 28-hoz a

Next

/
Oldalképek
Tartalom