Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)

Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek

110

írói miívek.

nevelkedésére közfelfogás szerint megkívántatik. Ami az alkotási kedvnek szintén lényeges rugója. A szerző halálán túlterjedő védelem különben magának az élő szerzőnek személy szerint is javára van, mivel műve kiadásánál kiadója sokkal csekélyebb díjjal jutalmazhatná munkáját, ha a kiadás kizárólagos joga a szerzőnek bármely pillanatban bekövetkezhető halálával azonnal kihalna.

A Szjt. alkotásakor ezt az időt a legtöbb európai törvényhozás a szerző halálán túl 20—30 évre tette. Az 1870. évi NB. Szjt. is 30 évet ismert. E nyomon indult a Szjt. min. javaslata. Sőt a képviselőház igazságügyi bizottsága is ezt javasolta. Mindazáltal a képviselőház plénuma, különösen Jókai Mór felszólalására (1884. febr. 23-diki 316. sz. ülés) a magyar szerzőkre és a kiadás nehézségeire való tekintetből 50 évre emelte föl a normális védelmi időt, noha Teleszky István előadó nem ok nélkül jegyezte meg, hogy a hosszabb védelemnek nem a szerzők, hanem a kiadók fogják hasznát venni.

A Szjt. különféle védelmi időtartamai a következő kategóriákban fordulnak elő.

1. Az általános védelmi idő. (11. §.).

2. A szerzőtársak védelmi ideje. (12. §.).

3. A közönséges gyűjtemények védelmi ideje. (12. §. 2. bekezdés.)

4. Beszédgyüjtemények védelmi ideje. (12. §. 3. bekezd.)

5. Az álnevű és névtelen művek. (13. §.)

6. A szerző halála után kiadott művek. (14. §.)

7. Az akadémiák stb. és más jogi személyek művei. (15. §■)

8. A darabonkin t megjelenő művek. (16. §.)

9. A fordított művek és színművek. (17. és 18. §.)

10. Színművek, ■ zeneművek és zenés színművek előadása. (15. §.)

11. A képzőművészeti és műszaki alkotások után- képzése. (15. és 67. §.)

12. A fényképek. (70. §.)