Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 3. szám - Technikatörténet
Technikatörténet 37 1934-ben Angliába, Rugbybe települt. Ezt követően tizennégy esztendőn át a Thomson-Houston Társaság kísérleti laboratóriumában dolgozott. Fő munkaterülete az elektronoptika volt. Első, Rugbyből benyújtott szabadalma egy elektromos kisülési eszköz, ezt követte két elektronsokszorozó és négy katódsugárcső szabadalma. Elektronoptikai kutatásainak lényege az elektronsugaraknak az elektronmikroszkóp javítását célzó tanulmányozása volt. Idevonatkozó szabadalmai a fényképező és térhatású vetítőrendszer, két szabadalom az elektronoptikai rendszerről és a módszer nagyított képek nyerésére. Jun. 28, 19J8. D gahor 2,122,095 CATHODE »AT WTIC« Fiiad July 13. 1937 2 ShMU-Shaat 1 A US 2,122,095 sz. szabadalom ábraoldala Az elektronoptikai leképezés tudományos vizsgálata vezette a holográfia feltalálásához. Ahogy azt 1971 decemberében tartott Nobel-előadásában kifejtette, 1947 húsvétján hirtelen rájött a megoldásra. Felismerte, hogy a közönséges optikai leképezésnél mi csak a leképezendő tárgy intenzitásviszonyait rögzítjük, holott bármely tárgyról kiinduló hullámok sokkal több információt hordoznak, így a tökéletes leképezéshez a tárgyról visszavert hullámoknak valamennyi információját fel kell használni. Nem csak a hullámintenzitást - mint azt a hagyományos eszközök teszik -, hanem a hullám amplitúdóját és fázisát is. A holográfia a fázisviszonyokat azáltal rögzíti, hogy a tárgyról szórt hullámokat egy, a megvilágító fénnyel koherens, úgynevezett referencianyalábbal interferáltatjuk, és ezen interferencia eredményét rögzítjük a fényképezőlemez segítségével. A kép visszaadásánál ugyanilyen jellegű referencianyalábbal megvilágítva az interferenciaképet, nyerjük a hologramot, amely a kép teljes térbeli észlelését is lehetővé teszi. (Az interferenciaképet Gábor Dénes a görög „holos”, azaz egész szó nyomán nevezte el „hologramnak”.) Az első sikeres kísérletek után eredményeit A New Microscopic Principle [Egy új mikroszkópelv] címen publikálta 1948-ban, s rövid cikkében közölte első sikeres holográfiái rekonstrukcióját is. A holográfia történetének ezen a legelső hologramján (Christian) Huygens, (Thomas) Young és (Augustin) Fresnel, vagyis nagy történeti elődeinek neve szerepel. A találmány részletes kifejtése csak a következő évben, 1949-ben jelent meg Microscopy by Reconstructed Wavefronts [Mikroszkópia hullámfront-rekonstrukció segítségével] címen. Szabadalmai közül az 1948. december 17-én benyújtott Method of Obtaining Enlarged Images [Módszer nagyított képek nyerésére] című szabadalmában (hasonlóan 1948-as cikkéhez) a „hologram” kifejezést még nem használta, ez csak következő, 1952. június 30-án benyújtott, Improvements in and Relating to Optical Apparatus for Producing Multiple Interference Patterns [Többszörös interferencia-mintázatok előállítására szolgáló optikai berendezések tökéletesítése] című szabadalmában jelenik meg. Az optikai holográfia elméleti és kísérleti munkáinak befejezését a Microscopy by Reconstructed Wavefronts [Mikroszkópia hullámfront-rekonstrukció segítségével II.] (1951) című tanulmánya jelezte, ezután közel 15 évre elvesztette érdeklődését a holográfia iránt. 1949. január 1-jétől a londoni Imperial College of Science & Technology-n kinevezték az elektronika előadójának. Ezen időszak alatt a katódsugárcsövekre, a mágneses rögzítő anyagokra és az elektronlencsékre vonatkozó újabb szabadalmai jelzik feltalálói pályájának állomásait. Közben folytatta elektronoptikai kutatótevékenységét, a plazmarezgésekre és a plazma hullámelméletére vonatkozó kutatásait. Szerkesztett egy Wilson-ködkamrát, amelyben a részecskék sebessége is mérhető, alkotott egy univerzális analóg számítógépet, és egy új típusú termionikus átalakítót. Elméleti munkássága a hírközlésA US 2,492,738 sz. szabadalom ábraoldala
