Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 3. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta és védjegyjog területéről
42 Dr. Palágyi Tivadar egy globális szabadalmi rendszer megalkotása irányában, amelyet 2010-ben terveznek megindítani. A három hivatal a közös vizsgálati rendszer kidolgozása mellett elővizsgálók cseréjét és közös adatbázis kidolgozását is tervezi. D) Az Amerikai Egyesült Államok 1974. évi kereskedelmi törvényének 301-es rendelkezése alapján Magyarországot a különleges listára helyezték azzal az indokolással, hogy a szellemi tulajdon oltalma nem kielégítő, és jelentős hiányok maradtak a szabadalmi jog és a szerzői jog területén, amelyek nem elégítik ki a TRIPS előírásokat. Az Egyesült Államok kormánya sürgeti, hogy a magyar kormány foglalkozzék ezekkel a hiányosságokkal, és használja ki a 2000. január 1-jéig fennálló határidőt arra, hogy teljesítse a TRIPS szerződésből eredő kötelezettségeit. 2. Ausztria Ausztria kormánya 1999. február 12-én letétbe helyezte a Madridi Megállapodás Jegyzőkönyvéhez való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően ez a Jegyzőkönyv Ausztria vonatkozásában 1999. április 13-án lépett hatályba. 3. Bolívia Bolívia kormánya letétbe helyezte az új növényfajták oltalmára létrehozott (UPOV) Egyezményhez való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően ez az Egyezmény Bolíviára nézve 1999. május 21-én lépett hatályba. 4. Bosznia-Hercegovina A) A Szabványosítási, Mérésügyi és Szabadalmi Intézet körlevele szerint a korábbi Jugoszláviában engedélyezett szabadalmakat 1998. december 31-ig lehetett újra lajstromoztatni Bosznia-Hercegovinában. A Jugoszláviában lajstromozott védjegyeket és ipari mintákat azonban még mindig érvényesíteni lehet, ha az ilyen jogokat Jugoszláviában 1992. március 1. előtt engedélyezték, és e határidő előtt befizették a tízéves oltalmi időre vonatkozó fenntartási illetéket, feltéve, hogy ez az időtartam az újralajstromozási kérelem benyújtásának időpontjában még nem járt le. B) A Boszniai Szabadalmi és Védjegyhivatal igazgatója 1999. május 4-én olyan tájékoztatót adott ki, amelyben módosította a korábbi Jugoszláviában engedélyezett szellemi tulajdonjogok boszniai érvényesítésére vonatkozó szabályokat. Az új szabályok szerint lehetőség van arra, hogy a korábbi Jugoszláviához tartozó országokból, vagyis Horvátországból, Macedóniából és Szlovéniából származó iratokat figyelembe lehessen venni a korábbi Jugoszláviában engedélyezett jogok újbóli érvényesítésekor. Ez a Jugoszlávia ellen folyó háború teljes időtartamára vonatkozik. 5. Brazília A) A Brazil Szabadalmi és Védjegyhivatal (INPI) hivatalosan bejelentette, hogy elfogadta az áruk és szolgáltatások védjegylajstromozás céljából történő nemzetközi osztályozására vonatkozó Nizzai Megállapodást. B) Az INPI 1999. februárban kiadott hivatalos közlönye tartalmazza a Hivatal elnökének „Stratégiai teendők” című cikkét, amelyben kinyilvánítja: az elnöki hivatal 1999-ben azon fog munkálkodni, hogy az INPI a MERCOSUR Egyezményhez tartozó országok (Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay) regionális hivatalává váljék. A cikk megállapítja, hogy a latin-amerikai országokban a brazil Hivatalé a vezető szerep, és ez a Hivatal lesz a MERCOSUR országok szellemi tulajdonjogainak központja. A cikk szerint az INPI tervezi, hogy egy kétnyelvű (portugál és spanyol) számítógéprendszert fejlesztenek ki a Hivatal birtokában levő know-how felhasználásával. Tervezik összeköttetés létesítését a MERCOSUR országok szabadalmi és védjegyhivatalai között, valamint egy olyan nemzetek fölötti szabadalmi és védjegybíróság létrehozását, amely szintén Brazíliában székelne. Végül a közlemény megállapítja, hogy a Hivatal nemzetközi téren tett erőfeszítései alapján az INPI-t rövidesen el fogják ismerni mint a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) nemzetközi kutatási hatóságát. C) 1999. március 23-án a brazil Képviselőház jóváhagyott egy törvénytervezetet, amely szerint az ország csatlakozhat az új növényfajták oltalmára létrehozott nemzetközi (UPOV) Egyezményhez. Ennek megfelelően a brazil kormány letétbe helyezte az Egyezményhez való csatlakozás okmányát. így az Egyezmény Brazíliára nézve 1999. május 23-án lépett hatályba. 6. Brunei A jelenleg hatályos brunei védjegytörvény az 1938. évi nagy-britanniai védjegytörvényen alapszik. Ennek megfelelően az angol bíróságok által alkalmazott elvek általában érvényesíthetők Bruneiben is. A lajstromozást kétrészes lajstromba lehet bevezetni. Az A lajstromban kell lajstromozni a bejelentő nevét vagy aláírását, a kitalált szavakat, az áruk jellegére vagy minőségére közvetlenül nem vonatkozó szavakat és minden egyéb megkülönböztető jellegű jelet. A B lajstromban kell lajstromozni a Bruneiben legalább két éve jóhiszeműen használt védjegyeket, valamint az 1938-as angol védjegytörvény szerint a B lajstromba tartozó védjegyeket. A védjegybejelentéshez a kérelmen kívül csatolni kell egy meghatalmazást is. Egy bejelentés csak egy áruosztályra vonatkozhat. A Hivatal közli esetleges kifogásait a bejelentővel, amire a Hivatal által adott határidőn belül válaszolni kell. A Hivatal határozata ellen fellebbezni lehet a bíróságokhoz. Az elfogadott bejelentéseket a hivatalos lapban meghirdetik, és a lajstromozás ellen két hónapon belül felszólalás nyújtható be. A lajstromozott védjegyek oltalmi ideje a bejelentés benyújtásától számított 7 év, amely 14 év időtartamra többször megújítható. Defenzív és bizonyító védjegyek is lajstromozhatók. 7. Ecuador A) Ecuador kormánya 1999. március 22-én letétbe helyezte a Párizsi Uniós Egyezményhez való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően az Egyezmény Ecuadorra nézve 1999. június 22-én lép hatályba.
