Iparjogvédelmi Szemle, 1997 (102. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 3. szám - Tanulmányok. Dr. Szarka Ernő, Szitáné dr. Kazai Ágnes: Az ötlettől a megvalósulásig avagy a találmányok útja a felhasználóhoz
18 Dr. Szarka Ernő - Szitáné dr. Kazai Ágnes Az ügyvivőtől, mint gondnoktól elvárt feladatok természetesen egyediek, így nehezen körvonalazhatók, de a feladat ellátásából adódó előnyök mindenképpen segítenek feledtetni a velejáró kiadásokat. 3. A promóciós társaságok és szervezetek szerepe a szabadalmazott találmányok kereskedelmi forgalomba juttatásában A világ számos országában alakultak és működnek sikeresen olyan társaságok és szervezetek, amelyek célja a feltalálói tevékenység előmozdítása - többek között - a találmányok kereskedelmi forgalomba kerülésének támogatása révén. (Magyarországon e feladatok a Magyar Feltalálók Egyesülete nevéhez fűződnek.) Nem könnyű feladat szakszerűen meghatározni a promóciós társaságok, szervezetek fogalmát és feladatkörét, hiszen a nemzeti sajátosságok e téren is érvényesülnek. A fentiekből eredően fogadjuk el a következő - egy külföldi szakembertől származó - definíciókat. A találmányi promóciós szervezet alatt egy vagy több (magán- vagy jogi) személyt értünk, akik közvetett módon vesznek részt a találmányok piacra juttatásának elősegítésében. A szervezet - tekintet nélkül annak profit- vagy nonprofit-orientált jellegére - a következő csoportosulások valamelyikéből állhat: vállalkozók, állami intézetek, feltalálói egyesülések, kockázatitőke-társaságok. A találmányi promóciós társaságok azok az „első vonalban álló” vállalkozások, amelyek közvetlenül profitálnak (szereznek anyagi hasznot) valaki más találmánya(i) anyagi támogatásának (menedzselésének) sikeréből. A feltalálók e megközelítésben független feltalálókat jelentenek, valamint mellettük olyan kisvállalkozásokat, amelyek tőke vagy anyagi eszközök, illetve meglévő ismeretek hiányában nem tudják találmányaikat forgalomba juttatni. A találmányi promóciós szervezetek alapvető funkciója a feltalálói tevékenységet serkentő feltételrendszer (infrastruktúra) megteremtése, és ennek keretén belül:- a promóciós társaságok fejlődésének elősegítése,- a feltalálók aktívabb szerepvállalásának támogatása. A szervezet folyamatosan „monitorozza” a gazdasági környezetet, emellett együttműködik a különböző ágazatok képviselőivel, és mindezt annak érdekében teszi, hogy minél több találmány szülessen, illetve ezek minél gyorsabban jussanak el a felhasználóhoz. A promóciós társaságok a szabadalmazott találmányok forgalmazásának területén jártas, gyakorlott szakembereket tömörítenék, akiknek legfontosabb feladata, hogy teljesítsék minden feltaláló „igazi álmát”, a találmány alkalmazási lehetőségének fellelését. Ennek keretében biztosítják- a feltaláló és a vásárló (hasznosító) összekötését,- a találmányok piacának növelésében történő közreműködést,- az értékesítés folyamatának olajozottabbá tételét. A találmányi promóciós társaságok tevékenysége azonban nem minden esetben felhőtlen, hiszen: „... számos találmányi promóciós társaság létezik, amelyik nem érdemes a feltalálók bizalmára. Súlyos dolog, hogy néhány országban még a kormányzat vagy a bíróság közbenjárása is szükségessé válik egy-egy kirívó esetben. A legtöbb feltalálót saját gyermeke (találmánya) iránt érzett lelkesedése teszi leginkább sebezhetővé az olyan segítő kezekkel szemben, akik hamis vagy túlzó információkkal látják el őket alkotásaik piaci lehetőségeit illetően.” - állítja Farag Moussa, a Feltalálók Nemzetközi Szövetségének elnöke. A találmányi promóciós szervezet egyik feladata - éppen a fentiekből adódóan -, hogy megfelelő információkat biztosítson a feltalálók számára a megbízható társaságokról, illetve az „eltévelyedettekről”, valamint azokról, akik nem rendelkeznek megfelelő szakismeretekkel. E cél érdekében folyamatosan vizsgálják a szóban forgó társaságok tevékenységét, illetve a feltalálók elégedettségét a nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban. Látni kell persze azt is, hogy a találmányok menedzselése nem könnyű feladat. Az e körben végzett felmérések azt mutatják, hogy 100 találmányból mindössze 15 jut el a piackész állapotig, majd a marketing szakaszban számuk tovább csökken, így végezetül csupán egy-két szellemi alkotás realizál profitot. A promóciós társaságok működésének eredményességét éppen emiatt nehéz megítélni, hiszen 1-2 találmány sikere nem feledteti 98-99 kudarcát, illetve 1 feltaláló eredményessége nem jelent kompenzációt mások sikertelenségével szemben. Indokolt tehát, hogy a feltalálók maguk is megtegyenek minden lehetséges intézkedést annak érdekében, hogy a kudarc kockázatát csökkenteni tudják. Szükséges emiatt, hogy nem csak az alkotás folyamatában, hanem a találmány további sorsát illetően is aktívabb szerepet játszanak. ÖSSZEGZÉS „Túl értékes az életünk ahhoz, semhogy csupán pénzszerzésre fordítsuk” - mondta az 1901 és 1972 között élt nálunk talán kevéssé ismert angol utazó, Sir Frances Chichester, akinek hitvallását - vélhetően - a legtöbb feltaláló is magáénak tekinti. Az 1967-ben lovaggá ütött „vakmerő vándor” a fenti gondolat jegyében a föld legtávolabbi zugaiba jutott el, hol kis vitorlás hajójával, hol kétfedeles repülőgépével. A különböző korokban élt, illetve a ma is alkotó feltalálók munkássága révén a térképeken nyomon nem követhető módon tárni fel a világ. Nem távoli sivatagokba, fülledt őserdőkbe vagy sziklás hegyvidékekre vezet útjuk, hanem a vegyületek, szerkezetek, folyamatok eddig még nem ismert rejtelmeiben merülnek el naponta tágítva az emberi tudás határait. Alkotásaik révén létünk meghosszabbodik, és folyamatosan javul életünk minősége. A társadalom feladata ezért tehát nem csupán az, hogy tisztelettel adózzon a „szellem közkatonái” előtt, hanem, hogy tevékenységüket a lehetőségekhez mérten elismerje, bátorítsa és támogassa, mert csak ilymódon juthat el egy valóban „szép, új világba”.
