Iparjogvédelmi Szemle, 1996 (101. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 4. szám - Nemzetközi kitekintő: Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
Ipaijogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 101. évfolyam IV. 1996. augusztus NEMZETKÖZI KITEKINTŐ DR. PALÁGYI TIVADAR Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta-és védjegyjog területéről 1. Albánia 2. Amerikai Egyesült Államok 3. Argentína 4. Bosznia-Hercegovina 5. Brazília 6. Dél-afrikai Köztársaság 7. Egyesült Arab Emirátusok 8. Európai Szabadalmi Hivatal 9. Hongkong 10. Írország 11. Japán 12. Kanada /. Albánia 199b. februári tájékoztatónkban beszámoltunk arról, hogy az. Európai Szabadalmi Hivatal egyezményt kötött Albániával, amelynek alapján egy európai szabadalom Albániára való kiterjesztésének kérelmezésével szabadalmi oltalmat lehet kapni Albániában. Nem volt helytálló azonban az a tájékoztatásunk, hogy az 1995. november 3-án vagy azt követően benyújtott nemzetközi bejelentésen alapuló európai szabadalmak terjeszthetők ki Albániára. Az. egyezményre vonatkozó részletesebb híradásból most kiderült, hogy csak az 1996. február l-jén vagy azt követőén benyújtott nemzetközi bejelentések esetén áll fenn ilyen lehetőség. 2. Amerikai Egyesült Államok A) A Legfelsőbb Bíróság 1996. április 23-án határozatot hozott egy olyan fellebbezés ügyében, amelynek kapcsán egyetlen dologban kellett döntést hozni: egy amerikai szabadalom igénypontjainak értelmezése és jelentése kapcsán az alkotmányból eredő jog-e. hogy esküdtszéknek kell döntenie. 13. Kína 14. Kolumbia 15. Lettország 16. Nagy-Britannia 17. Olaszország 18. Santa Lucia 19. Tádzsikisztán 20. Tajvan 21. Új-Zéland 22. Venezuela 23. Vietnam A bíróság egyhangúan megerősítette a szövetségi kerületi bíróságnak azt az állásfoglalását, hogy a szabadalmi igénypontok jelentése tisztán jogi kérdés, vagyis abban kizárólag a bíróságnak kell döntenie. Ennek megfelelően az esküdtbíráskodásnak arra a ténykérdésre kell szorítkoznia, hogy az alperes cselekményei az igénypontok bitorlását képezik-e. A Legfelsőbb Bíróság határozata, amelyet annak legújabb tagja, Souter bíró foglalt írásba, az alkotmány 7. módosításának klasszikus jogi elemzéséből indul ki. A 7. módosítás esküdtszéki bíráskodást ír elő minden olyan esetben, amely elfogadása idején, vagyis az 1790-ben érvényes angol magánjogi törvény szerint esküdtszék elé terjeszthető. Souter bíró érvelését a több mint 200 éves amerikai szabadalmi törvény áttekintése alapján vezeti le, és végkövetkeztetése szerint a szabadalmi igénypontok szövegének és oltalmi körének értelmezése, valamint ilyen vonatkozású szakértői meghallgatások értékelése teljes mértékben kívül esik az esküdtszékek hatáskörén. Ha azonban a bíróság értelmezte a szabadalmi igénypontot, a bitorlás megtörténtének elbírálása az esküdtszék hatáskörébe tartozik.
