Iparjogvédelmi Szemle, 1996 (101. évfolyam, 1-6. szám)

1996 / 3. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről

42 Dr. Palágyi Tivadar torlási perben, amelyet a Hilton Davis Chemical Co. indí­tott 4 560 746 sz. szabadalmának bitorlása miatt a War­­ner-Jenkinson Co., Inc. cég ellen. A szabadalom színezé­kek ultraszűréssel végzett tisztítási eljárására vonatkozott. Az alsó fokú bírósági eljárásban azt találták, hogy nem forog fenn szó szerinti bitorlás, de az ekvivalenciatan alapján bitorlást állapítottak meg. Az alperes fellebbezése alapján a Szövetségi Fellebbezési Bíróság 7 : 5 arányú en banc döntése megerősítette az alsó fokú bíróság határoza­tát, szintén az ekvivalenciatanra hivatkozva. A bíróság megállapította, hogy a Graver Tank ügyben először alkal­mazott ún. hármas azonossági próba (a bitorlással gyanú­sított megoldás lényegileg azonos működéssel és azonos úton azonos eredményt ad-e) csak az egyik módja az ek­vivalenciatan alkalmazásának, de az utóbbi nem korláto­zódik erre a próbára, mert ha van egyéb lényeges különb­ség az igényelt és az alperesi megoldás között, azt is fi­gyelembe kell venni. A Szövetségi Fellebbezési Bíróság döntése megerősí­tette, hogy az ekvivalenciatant bitorlási ügyekben tovább­ra is alkalmazhatják a bíróságok. 2. Argentína Argentínában közel kétévi tárgyalás után 1996. március 22-én új szabadalmi törvényt hoztak nyilvánosságra, amely - a kormány véleménye szerint - általában kielégí­ti a külföldi gyártókat is, és összhangban van az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezménynek (GATT) a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi szempontjaira vo­natkozó szabályozásával (TRIPS). Az új szabadalmi törvény ötéves átmeneti időszakot biztosít a nemzeti laboratóriumoknak, amely alatt a sza­badalomtulajdonosok számára nem kell használati díjat fizetniük. Becslések szerint ez az argentin gyártók számá­ra 2,7 milliárd dollár megtakarítást jelent. Egyes kong­resszusi tagok véleménye szerint ez az időszak a hazai szabadalmasok számára elegendő lesz ahhoz, hogy gyárt­mányaikat az új szabályokhoz igazítsák. A kongresszus és a Menem elnök közötti vita egy lé­nyeges pontja a kényszerengedély bevezetésére vonatko­zott. Az elfogadott rendelkezés szerint a külföldi szaba­dalmasok bizonyos körülmények között kötelesek enge­délyezni az argentínai gyártást. Menem elnök 1996. május 3-án kijelentette: meg fogja kísérelni a kongresszus tagjait rábírni arra, hogy a nemrég elfogadott szabadalmi törvény fölött újra nyissanak vitát annak érdekében, hogy a kényszerengedélyekre vonatko­zó szabályozást enyhítsék. Menem ezt a kijelentést egy nappal az előtt tette, hogy az Egyesült Államok kereske­delmi képviselője Argentínát az elsőbbségi ellenőrzési listára helyezte a szellemi tulajdonjogok oltalmának nem kielégítő mértéke miatt. Az Egyesült Államok elnöke az argentin elnökhöz küldött levelében hangsúlyozta, hogy az erős szabadalmi törvény hiánya „csökkenti egyrészt Argentína vonzerejét a külföldi beruházók számára, más­részt az argentin cégek versenyképességét a világpiacon”. Clinton levele azt is leszögezi azonban, hogy Argentínát nem fogják azonnal kereskedelmi korlátozásoknak alá­vetni, mert az Egyesült Államok reméli, hogy Menem kormánya a kongresszussal együttműködve tovább fogja javítani a március 21-én jóváhagyott törvényt, amely az Egyesült Államok kereskedelmi hivatala szerint nem elé­gíti ki Argentínának az Egyesült Államokkal szemben vállalt kötelezettségeit. 3. Bosznia-Hercegovina Még mindig nem szabták meg a korábbi Jugoszláviában engedélyezett szabadalmak, védjegyek és minták megújí­tásának határidejét, ezért ilyen megújításra még van lehe­tőség. Egyik horvát képviselőnk az ilyen kérelmek mi­előbbi benyújtását javasolja, mert bármikor kiadhatnak egy olyan rendeletet, amely egész rövid határidőt ír elő. 4. Brazília A brazil parlament 1996. április 9-én nagy többséggel jó­váhagyta az új iparjogvédelmi törvénynek a szenátus által elfogadott változatát, majd a következő napon elutasított a törvényre vonatkozó 40 módosítást. Az új törvény tárgyalása 1991-ben kezdődött, és elfo­gadásáig több mint ezerszer módosították. A törvény közel 240 szakaszt tartalmaz, és a gyógyá­szati termékekre is oltalmat biztosít, sőt a vegyi és gyó­gyászati termékekre és eljárásokra „pipeline” oltalmat is előirányoz, nem engedélyez azonban oltalmat a sebészeti, gyógyászati és diagnosztikai eljárásokra. A szabadalmak oltalmi ideje a bejelentés napjától számított 20 év lesz, de nem lehet rövidebb az engedé­lyezéstől számított 10 évnél. Megszűnik az engedélye­zés előtti felszólalás lehetősége, azonban harmadik fe­lek tájékoztathatják az elővizsgáiét a szabadalmazást gátló tényekről. Be lehet jegyeztetni engedélykészséget, aminek alap­ján az évi illetékek összege a felére csökken. A védjegytörvény oltalmat engedélyez a híres védje­gyekre, valamint a közismert védjegyekre akkor is, ha azok korábban nem voltak lajstromozva Brazíliában. A kollektív és a bizonylati védjegyek is lajstromoz­hatók. 5. Dánia Dánia 1996. április 26-án letétbe helyezte az új növény­fajták oltalmára vonatkozó nemzetközi egyezmény 1991. évi új szövegéhez való csatlakozás okmányait. Minthogy Dánia az első csatlakozó állam, az új törvény csak akkor fog hatályba lépni, ha még öt további állam is csatlakozik hozzá. További megkötés, hogy a csatlakozó

Next

/
Oldalképek
Tartalom