Halmos Sándor: Szatmár vármegye zsidósága - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 16. (Nyíregyháza, 2008)
II. A betelepedéstől a vészkorszakig - 3. A zsidók a szabadságharcban
Március 17-én a magyarországi és erdélyi zsidók kiáltványt adnak ki, amelyben felszólítják a zsidóságot, hogy álljanak ki a forradalom ügye mellett: ...a bátor izraelita tanuló ifjúság, mind a városok egyéb izraelita lakosai első pillanattól fogva egybeforrottak az összes népességgel. Sokan közülünk felfegyverkezve, a bátorság őrben részt vesznek. Ok magyarok és nem zsidók, mint külön nemzetbeliek, mert ők és mi mindnyájan csak akkor leszünk külön vallásfelekezet, midőn imaházainkban köszönetünket és legfelsőbb hálánkat intézzük a Mindenhatóhoz a hazára és ránk árasztott kegyelemért: de az élet minden egyéb viszonyaiban, minden elkülönözésnek, úgy politikai, polgári, mint társas életi tekintetben, meg kell szűnnie, és mi csak honfiak csak magyarok vagyunk, miután hazánk már minket is kebelébe fogad... csak imaházainkban leszünk külön vallásfelekezet gyanánt tekintendők.. A zsidó községek ezen dicső esemény folytán, mint zárt testületek létezni megszűnnek... " A híres szegedi rabbi, Lőw Lipót 21 lángoló szónoklatokkal buzdította, lelkesítette a zsidó katonákat. Kossuth Lajos jászberényi nyilatkozatában húszezer zsidó származású honvédről tesz említést. A forradalom jeles személyiségei közül talán a legjelentősebb Helfy Ignác, 22 akit „Kossuth Lajos pal at inuszának" neveztek. A másik zsidó Diósy, aki Kossuth Lajos titkára volt, és elkísérte őt az emigrációba. Horn Ede 23 pesti rabbi az 1848-as kormányban államtitkár volt. 1848. március 19-én a rend és közcsend fenntartására a pesti közgyűlés 1035. sz. rendelettel választmányt nevezett ki, melynek zsidó tagjai: Szegfy Mór, Justh Manó, Kunewalder Jónás, a Szatmár megyei Oroszhegyi Józsa. 24 1 Lőw Lipót Csernahorán született 1811. május 23-án, meghalt Szegeden 1875 október 13-án. Nagykanizsán, majd Pápán rabbi (1846-1850). A szabadságharcban mint tábori lelkész vett részt. Rövid ideig fogházbüntetést szenvedett. 1850-töl szegedi rabbi. Főbb müvei: Történeti és vallástudományi értekezések, A zsidó eskü múltja, Zsinagógai beszédek. - Helfy Ignác országgyűlési képviselő, író. Szamosújvárott született 1830. március 15-én, Budapesten halt meg 1897. október 11-én. Vidéki tanítóskodás után került Pestre, s ott belesodródott a szabadságharcba. Kossuth irodájába került, elkísérte Debrecenbe, ahol tollal szolgálta a hazát. A szabadságharc után Bécsben, Padovában tanult. Bölcsészdoktor lett, Mantovában tanított. Milánóban nyomdát szerzett s lapjában nyolc éven át szolgálta a magyar, velencei, római, lengyel emigráció érdekeit. 1869ben új lapot indított, A magyar magyart, melyből 18 példány jeleni meg. Megtámadta a kiegyezést. Szentlörincen képviselőnek választották Kossuth Ferenc helyett. 187l-l872-ben a Magyar Újságot szerkesztette. 1 878-ban Debrecenben lett képviselő. Sajtó alá rendezte és kiadta Kossuth kéziratait, tagja volt a Petőfi Társaságnak. 3 Horn Ede gazdasági szakíró, politikus. Vágújhelyen született 1825. szeptember 25-én, Budapesten halt meg 1875. november 2-án. Rabbinak készült, mint tábori lelkész részt vett a szabadságharcban. Külföldre kell menekülnie, Lipcsében, Brüsszelben, Párizsban élt. 1869-ben hazajött, s a Tisza Kálmán-féle ellenzékhez csatlakozott. Képviselő, majd 1875-ben kereskedelmi államtitkár lett. 4 Oroszhegyi Józsa (Szabó Józsa) Nagykolcson született 1822. május 24-én. Papi pályára szánták, az irodalom felé vonzódott, mégis orvostanhallgató lett. 1844—tői 1847-ig a Jelenkor rovatvezetője, 1848 magával ragadta, Eötvös József fogalmazóvá nevezte ki, honvéd őrnagy. Világos után öt év várfogságra ítélték. 1857-ben orvosdoktor lett, az orvosi hetilap főszerkesztője. Bukarestbe, majd neje halála után Törökországba ment mint katonaorvos. Budán halt meg 1870. február 29-én.
