Galambos Sándor: Alapítványozás Nyíregyházán a dualizmus korában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 2. (Nyíregyháza, 1996)
VI. AZ ALAPÍTVÁNYOZÁS RÉSZTVEVŐI
Az adományozók Nyíregyháza (egyes esetekben az ország) legtekintélyesebb és legvagyonosabb polgárai közül kerültek ki. 53 Jelentős egyházi személyiségek világi célú, a város egész lakosságára kiterjedő alapítványokat is tettek. Samassa József egri érsek híres volt jótékonyságáról, adakozó kedvéről. Petrovits Gyula 1903-ban került a nyíregyházi római katolikus plébánia élére. Tíz év múlva hagyta el a várost, miután kinevezték egri mesterkanonokká. Lukács Ödön református lelkész-esperes 1896. március 1-én hunyt el. Egyik méltatója így írt róla: „negyedszázadon át egyik jeles előharcosa ... minden szépnek és jónak e város társadalmában és közéletében. Lelkészi hivatása mellett költő, hírlapszerkesztő, jeles szónok volt egy személyben. 1881-ben megalapította a megyei felekezet nélküli népnevelési egyesületet, mely a szegény, iskolaköteles gyermekek neveltetését segítette. Ő az első várostörténeti monográfia írója is. A városi közélet irányítói közül Hatzel Márton 1848-ban polgármester volt, majd országgyűlési képviselőnek választották meg. Forradalom alatti tevékenységéért börtönbüntetésre ítélték. Terényi (Tregjár) Pál 1857-60 között látta el a polgármesteri teendőket. Draskóczy Sámuelt 1861-ben választották meg ideiglenesen polgármesterré. Bencs László 1890-től 11 évig volt polgármester, majd 1905-ben bekövetkezett halála előtt néhány évig országgyűlési képviselőként szolgálta a várost. Blahunka János 1830 és 1840 között vice-, majd főbírói feladatokat látott el. Reguly Sámuel 1841-ben albíró, kapitány volt. Nikelszky Lajos pedig városi tanácsosként tevékenykedett. Az értelmiségi pályák képviselői közül többen részt vettek az adományozásban. A jogászok közül Somogyi Gyulát 1875-ben nevezték ki királyi közjegyzőnek, s 50 évig viselte ezt a tisztséget. Ez idő alatt végig az Az adományozókra vonatkozó adatok lexikonokban és megyei, városi monográfiákban megtalálhatók. 54 LEFFLER S., [1900.] 122. 55 Terényi (Tregjár) Ernő nagyapja.
