„…kedves hazám boldogulása munkáját kezébe adom…”. Történészek a szatmári békéről: „árulás vagy reálpolitikai lépés”. Szatmárnémeti konferencia (Nyíregyháza, 2003)

R. Várkonyi Ágnes: A nemzetközi garancia és a generális (A szatmári béke történetéhez)

jának egész Európára kiterjedő nagy területe, s az is, hogy a diplomácia sokkal több, mint katonai segítségek kieszközlése." Beépült történetírásunkba az az 1976-ban még újszerűnek ható megállapítás is, hogy a szatmári béke kompromisszum volt.

12 Új megvilágításba helyezték Rákóczi és munkatársai politikáját azok a külföldi és hazai tanulmányok, amelyek kimutatták, hogy nem elszigetelt vállalkozásként zajlott, hanem az európai hatalmi erőviszonyok átrendeződésével összefüggésben a spanyol örökösödési háború szerves részét alkotta.

13 Megkerülhetetlen eredményeket hozott a karlócai béke eddig ismeretlen részleteinek feltárása és I. József trónralépésével 1705ben bekövetkezett rendszerváltás bemutatása.

14 Végül sokoldalú bizonyítást nyert az a tény, hogy a történelem alternatívákban zajlik. Rákóczi és munkatársai annak tudatában kezdték meg a szabadságharcot, hogy az európai hatalmi erőegyensúlyban jelentős tényező lett a török alól felszabadult Dunai térség nyugalma is. Főleg pedig a tengeri hatalmak számoltak a térség gazdasági értékeivel, geopolitikai jelentőségével, ismerték kultúráját és vallási sokszínűségét, a dinasztia és az ország kérdését tárgyalások útján vélték rendezhetőnek. Végig a fegyveres harc ideje alatt Rákóczi és kormányzóköre intenzív és több szintű béketárgyalásokat is folytatott. Az ország szuverenitását biztosító államhatalmi szintű megegyezéssel kívánták rendezni a Magyar Királyság, az Erdélyi Fejdelemség és a Habsburg dinasztia viszonyát. Az európai hatalmak, közöttük elsősorban Anglia és Hollandia mindvégig közreműködtek, hogy az európai hatalmi egyensúly érdekében garanciális békével zárják le a magyarországi háborút. 11. BARCZY István, A Rákóczi szabadságharc angol- holland diplomáciája. BENDA, KÖPECZI, 12. „E kompromisszum tartósította a Habsburg dinasztia magyarországi uralmát és a magyar rendiség utóéletét. " II. Rákóczi Ferenc, 1976,352. - Bővebb kifejtésben 13. ARETIN, Otmar Freiherr von, „ Kaiser Josef I. zwischen Kaisertradition und Österreichischen Grossmachtpolitik" Historische Zeitschrift, 215 (1972) 529606. - FREY, Marsha and Linda, A Question of Empire: LeopoldI. and the War of the Spanish Succession, 1701-1705. New York, 1983. 14. - INGRAO Charles W. In Quest undCrisis: Emperor Joseph l.and the Habsburg Monarchy. West Lafayette, 1979. - GEBEI Sándor, A karlócai béke. Történelmi Szemle.