Kiss Ernő I. világháborús visszaemlékezései - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 46. (Nyíregyháza, 2015)
Háborús naplóm
Kiss Ernő I. világháborús visszaemlékezései ő szakaszát, de kérésemre nem bolygatjuk meg az eddigi rendet, s azt a szolgálatvezető őrmester veszi át. Este újra csend van. A kavemákban robbantunk62, majd jön a menázsi, aztán pihenünk. Másnap újra az előző napi program nálunk is, az olaszoknál is, amennyiben délután újra lövések esnek, éspedig megdöbbentő pontossággal állásainkban. Éjjel újra foltozás, ahol a gránátok bedöntögették, kijavíttatjuk az állásokat. Kavemáinkat bővítjük, a robbantásokkal szépen haladunk. Ezen az estén igen szép látványosságban volt részünk: A Monte San Gábrielén irtózatos harcok vannak, így távolról gyönyörű tűzijáték. A gránátok, srapnelek állandó robbanása magas tűzoszloppal vágódik az égnek. A fényszórók hatalmas sugárkévékkel szántják az égboltozatot és a hegy tetejét. A piros, fehér, zöld rakéták - minden színnek más a jelentősége — százával röpködnek a levegőben. Csak az volt a baj, hogy ez a látványosság rövidesen elkövetkező nehéz időket jósolt. Másnap, tizedikén hasonló napunk volt. Kopecünkön a - bár már ritkásan - még fennálló fenyőerdő minden nappal sivárabb képet mutat. Este parancsba jön, hogy Sándor Pali 12-én reggel szabadságra megy. A helyzettel ismerősök rebesgetik, hogy pár napon belül itt a tizedik Isonzó csata. Sándor Palit kérem és másnap telefonon magam is ez irányban teszek lépéseket, hogy kérjen maga helyett századparancsnokot. Elmondom Popovitsnak, hogy ha Pali elmegy és én veszem át a parancsnokságot, nem marad beosztott tiszt, csak Ury zászlós és Dómján kadetaspirant. Popovits meg is ígéri, hogy 12-én, Pali távozása után küld valakit. Ezen a napon, 11-én délután nem volt olyan erős a tűz, mint az előző napokon. Este Sándor Pali magához hívat és kér, hogy vegyem át a századot, mert ő reggel megy. Az átadás meg is történik. Én azonnal rendelkezem is. Előző nap szakaszom területén egy kis deszkabódét, melyben szerszámaink álltak, szétvágott a gránát, több szerszámunk hasznavehetetlenné vált. Én ezért behordattam a szerszámokat munka után a kavemába. Most ezt az egész század területére kötelezővé teszem. Átnézzük a „Frommelfeursvorrath”-ot [pergőtűz készletet] mely pár száz konzervből, kétszer- sültből, pár hordó vízből és egy hordó rumból áll. Azután lefekszünk aludni. Négy órakor felkölt Pali, hogy ő indul. Kikísérem, s egyben széjjelnézek a századnál. Mikor visszafelé jövök, Görz felől különös zaj hallik, mintha száz dobos dobolna. Lassanként belenyugszunk, hogy bíz’ ez pergőtűz. Pali már messze jár. Öt óra tájban hozzánk is jönnek egyes lövések, mine és gránát vegyesen. A tűz lassan fokozódik. Fél hatkor felhívom a zászlóaljparancsnokságot, hogy küldje a századparancsnokot, 62 A sziklába vájt, barlangszerű fedezéket robbantással bővítették. 74
