Kiss Ernő I. világháborús visszaemlékezései - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 46. (Nyíregyháza, 2015)
Háborús naplóm
Kiss Ernő I. világháborús visszaemlékezései német. Magyarnak neveztük a közös iskolát, mert itt voltak a Csehországba helyezett magyar ezredek önkéntesei, a 39-esek, 44-esek39, 60-asok40, és előadói is magyarok voltak. Németnek a Landwehrek41 [osztrák honvédek] iskoláját mondtuk. Az önkéntes iskolában összekerültünk néhányan a kárpáti önkéntesekből: Elek Feri, Boross Béla és én. Az idő jól telt. Sokat rukkoltunk, [vonultunk] sokat kártyáztunk és főleg sokat daloltunk. Elek Frici volt a karnagyunk, s két, három szólamra énekeltünk mindenféle darabokat, köztük olyanokat is, amitől a papiros is elpirulna, ha leírnám. De, minthogy ezek voltak a legjobban összhangosítva, ezek tetszettek legjobban a gablonzi publikumnak, akik, bár semmit sem értettek belőle, szívesen hallgatták a magyar iskola magyar dalait. Erről az énekkarról hadd álljon itt a következő kis epizód. Egy ízben a Nickel- kuppén (itt volt a gyakorlóterünk) találkozott a két iskola. A németek mutatni akarták, hogy ők is tudnak énekelni, kórusban előadták a Gotterhaltét42. Mi természetesen feszes vigyázz-állásban, szalutálva hallgattuk végig azt. Majd mi álltunk fel énekelni. Fischer főhadnagy ekkor odaszólítja Elek Fricit és így szól:- Meg ne próbáljátok a magyar himnuszt énekelni, mert ha valamelyik piszok cseh valami megjegyzést tesz, én karddal megyek neki és felnyársalom, abból pedig baj lesz! Elek tolmácsolta nekünk a tiszti akaratot, s egyben csinos heccet készített elő. Néhány különálló fiút felszólított, hogy mikor rákezdjük az éneket, ugorjának talpra és szalutáljanak. Azzal hozzánk jön, s a hang megadása után rázendít a kar a „Gummi arabicum” primitív szövegű, de dallamos bolondságra. [...] A Gummi arabicum ’9 A cs. és kir. 44. (kaposvári) gyalogezredet 1744-ben állították fel. Az ezred tulajdonosa Albrecht főherceg, tábornagy volt. Egyenruhájuk hajtókája buzérvörös, gombjai sárgák. 1914-ben az ezredtörzs, az I., II. zászlóaljak állomáshelye Budapest volt, a III. Kaposváron, a IV. Bilecában (Bosznia-Hercegovina) állomásozott. Az ezredet a kaposvári kiegészítő területről egészítették ki. 40 Acs. és kir. 60. (egri) gyalogezredet 1798-ban állították fel. Az ezred tulajdonosa lovag Ciegler Alfréd gyalogsági tábornok volt. Egyenruhájuk hajtókája acélzöld, gombjai fehérek. 1914- ben az ezredtörzs, az I., III., IV. zászlóaljak állomáshelye Eger volt, a II. zászlóalj Zvomikban (Bosznia-Hercegovina) állomásozott. Az ezredet az egri kiegészítő területről egészítették ki. 41 Landwehr, az Osztrák-Magyar Monarchia Magyar Királyságon túli területének fegyveres ereje 1868—1918 között. Második vonalat alkotó katonai erő, amelynek feladata a közös hadsereg támogatásai belső rend és biztonság fenntartása. Ehhez képest a háború első napjaitól kezdve első vonalbeli feladatokat láttak el, gyakorlatilag a k. u. k. alakulatokkal azonos értéket képviselve. Magyar megfelelője a m. kir. Honvédség. 42 Az először 1791-ben énekelt Gott erhalte 1826-ban lett az osztrák császárság, majd 1867-től az Osztrák-Magyar Monarchia hivatalos himnusza. Szövegét Johann Gabriel Seidl, zenéjét Joseph Haydn írta. 42
