Család a háborúban. A Margócsy család emlékei az 1944-45-ös évekből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 44. (Nyíregyháza, 2014)

Margócsy József fogságbéli feljegyzései - Fogságom ideje

Knechtschaft, da er ein Gott sein könnte?50 (Hölderlin: Hyperión) - Amit erőszak vitt el, azt idő és jószerencse visszahozhatják, de amiről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga mondott le, azt soha többé visszaszerezni nem tudja. (Deák Ferenc) - Könnyebb magunkat megóvni bűnünk következményeitől, mint nemes érzéseink eszélytelen elragadtatásaitól. (Gyulai Pál) - Inkább magyarul meghalok, semhogy martyrként éljek. (Széchenyi) - Ne éljen saját hazájában kisebbségben a magyar. (Németh László)

Édes drága jó Szüleim! Isten kegyelme nagyon sok mindenen keresztül vezetett és átsegített teljes épségben és egészségben. Egészen biztos vagyok abban, hogy mind drága Szüleim, mind pedig többi szeretteink jó egészségben vannak. Ahogy eddig megvolt a mindennapi kenyerünk, és mindenkor gondoskodás történt valamennyiünkről, így nézek nyugodtan a jövő elé is. Tessenek beszerezni mindenfélét... Sok szerető kézcsókot küld hálás fiuk, Jocó.

Drága Kicsi Párom! Mindenkor megtapasztaltuk Isten kegyelmét, s így van ez most is, minden napon. Testben és lélekben is teljesen egészséges vagyok, jól érzem magamat, s semmi panaszom nem lehet. Nagyon sokat gondolok Rád, s arra, ahogy majd újra találkozni fogunk. Tervezgetek mindenfélét, berendezésre, baromfitartásra, kertészetre, nyúltenyésztésre. Sok jó tanácsot kapok. Olykor olvasgatok, irodalmi kérdéseket beszélünk meg, de legtöbbször otthon vannak a gondolataim, s hazaszállnak imádságaim. Biztos vagyok abban, hogy Ti is jól vagytok, s nincs hiányotok. Amit lehet, vásároljál, s szerezzél be, hogy ne legyen semmiben szükséged. Isten kegyelme újra összevezet bennünket, s akkor folytatjuk ott, ahol abbahagytuk. Szervusz, kicsi Párom, Isten áldjon meg. Forró szeretettel ölel, csókol szerető párod, Jocó.

Nem csodálkozva már, és csodálkozva mégis / hogy rajtunk ez is, az is megesett: / hordozzuk, testvéreim, ezt a hordhatatlan / kínszenvedést virágzó életet/, ahogy lehet... / Visszaszorítnak, hátrább, egyre hátrább, / és amit hagynak, egyre kevesebb: / hát vesd meg a lábad ott, ahol megállhatsz, / s azt mentsd, azt a talpalatnyi helyet, / szikrát a tűzből, cseppet a folyóból, / a töredéket, eltört mondatodból, / minden megmaradt, árva keveset, / ahogy lehet... (Reményik Sándor51)

Július 11. „Ne félj, mert én veled vagyok, napkeletről meghozom magodat, és napnyugatról egybegyűjtelek." És. 43:5. - Ez nem rémhír, hanem élő üzenet!!!

„A búzát csépelik, de nem örökre csépeli azt, s bár hajtja rajta szekere kerekét, de szét nem töreti." És. 28:28. - „ Az Úr beköti népe romlását, és vereségének

50 A Hölderlin-vers nyersfordításban: Minden bennünk van. Miért törődik az ember azzal, hogy egy szál haja kihullik? Miért törekszik oly erősen a szolgaságra, mikor isten is lehetne belőle?

51 Reményik Sándor: Ahogy lehet... c. verséből (1935)

82