Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)
Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)
megfenyíteni el nem mulasztja. Ez iránt már - az illetékes szakminiszterekkel egyetértve- a szükségelt intézkedéseket meg is tette. Csendőrség és katonaság asszisztenciájával hivatalos vonatok indítattak minden vasúti vonalakra, amelyekkel kiküldött miniszteri megbízottak minden vasúti állomáson összehíjván [!] az ottani vasúti alkalmazottakat, azokat őfelsége nevében hivatalos kötelezettségük teljesítésére utasította. A netaláni vona- kodókat állásától felfüggesztette. Mitől a sztrájkolok megijedvén, az engedelmesség útjára tértek. Mindamellett a bűnvádi eljárást minden résztvevő ellen elrendelte a kormány, és az azonnal meg is kezdetett. Most már a politikai lapok, úgy ellenzékiek, mint kormánypártiak erősen agitálnak amellett, hogy az ezen sztrájkolást megelőzőleg tervezett fizetésjavítást a kormány ne vonja vissza, hanem azt inkább még valamennyire kibővítve adja meg, ami hihetőleg meg is fog történni. Hogy az ezen sztrájkolás által előidézett károkat ki fogja megfizetni, azt majd a vizsgálatok fogják eldönteni. * Április hó 28-án rendkívüli viharos időben - lakásomhoz közel - délelőtt 9 óra tájban tűz 30 ütött ki. Azt hittük, hogy a községnek a dühöngő szél irányába eső része menthetetlenül el van veszve. Azonban a vészhelyen rögtön megjelent bátor férfiak erélyes közreműködése mellett, különösen egy újabb találmányú szerkezettel bíró vízfecskendő segedelmével, melynek hátul alkalmazott szívócsöve egy közeli bővizű kútba bocsájtatván, önmagát látta el vízzel, öntőszerű csöve pedig a tűz vonalában lévő épületre szakadatlanul zúdította a vizet, s így sikerült a tüzet annyira lokalizálni, hogy az a kigyúlt épületen túl csak az ugyanazon udvaron lévő melléképületig teijedt. A tüzet egy 5 éves fiúgyermek idézte elő, aki a sertésól mellett cserebogarat akarván égetni, tüzet gyújtott, és az a sertésólban lévő alom-szalmába kapván, az ólat felgyújtotta. A háznál a gyermeknek anyai nagyanyja és utóbbinak sógornője voltak otthon, és mégsem tudtak az egyetlen gyermekre gondoskodni [!], hogy gyufához ne juthasson. Az ily esetek a leghatározottabban indokolják a kisdedőrök felállításának szükségességét. A károsult Nyerges András jómódú parasztgazda és községi hites. * Május 5-én meghalt Jókai Mór Budapesten. Ajelenkor egyik legnagyobb regényírója, kiről- amidőn a világkiállítás alkalmával tartott írói kongresszus megnyitásakor azt mondotta, hogy a munka a vallása az íróknak - egyik tekintélyes francia költő azt mondta, hogy ha a munka a vallás, akkor annak a vallásnak Jókai a pápája. Kinek művei már évekkel ezelőtt 100 darab terjedelmes kötetben, díszkiadásban rendeztettek az ő tiszteletére, amelyekből ezer példányra történt előfizetés 2 forintjával oly módon, hogy az egyik fele az ő jutalma legyen, s ezúton százezer forint nemzeti jutalomban részesült. Hogy mily díszes temetése volt, abból megítélhető, hogy a ravatalára küldött koszorúkkal 20 kocsi volt megterhelve. * Ugyanazon nap estéjén meghalt hirtelen Király András kemecsei római katolikus plébános, akit azonban nem siratott meg senki más, mint a gazdasszonya, kivel 64 éves öreg létére a legmegbotránkoztatóbb szerelmi viszonyt folytatott. Aki azután a parókia hatezer koronás évi jövedelmét magára, napszámos sorban lévő szegény szüleire, és azoknak neveletlen gyermekeire úgy el tudta fecsérelni, hogy a pap folytonosan pénzszükségben szenvedett. Mindent elkövetett, hogy pénzhez juthasson, hogy kegyeltje követeléseinek eleget tehessen. Utóbbi években már a kezelése alá tartozó egyházi pénzeket is eltulajdonította, híveit minden meg nem engedhető utakon, módokon is zsarolta. Soha senkivel jót nem tett, mivel se Istennek, sem embernek nem kívánt soha jót cselekedni. Már annyira megunt 187
