Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)

Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)

id. Elek Gábor meghalt, vállalná el a képviselőjelöltséget. Amit elvállalván, csakugyan pár hét múlva, egyhangúlag meg is választatott, honnét a Bónis Barnabásnak főispánná kineveztetése folytán üresedésbejött alispáni állásra választatott meg. Helyére képviselőül Mikecz János megyei aljegyző lett szintén felkiáltással. [A 74-75. oldal hiányzik.] [1895. év] Ezen évi május hó elején dr. Krasznay Gábor unokaöcsém, kisvárdai közjegyző-helyettes ^6 kineveztetett az azon évben felállított Kisújszállás közjegyzői állomásra. Azt megelőzőleg Debrecenből kiküldetett a közjegyzői kamara által Kisvárdába a Sántha István elhaltával üresedésbe jött közjegyzői állás helyettesítésére. Ottani 5 havi működése alatt nemcsak az ott tanált rendetlenségeket elenyésztette, hanem a köréhez tartozó előkelőbb közönség jóindulatát is annyira megnyerte, hogy küldöttséget menesztettek Szilágyi Dezső igaz­ságügyminiszterhez oda leendő kineveztetése végett. Szilágyi azért sem nevezte ki, mert a közönség óhajtatása volt, hanem kinevezett egy Gáthy nevű vén, tehetetlen embert, aki az elhalt Sánthánál csak annyival volt jobb, hogy nem a korhelység, hanem a rendkívül gyenge képzettség miatt hanyagolta el hivatalát. De Szilágyi ezután csakhamar megvál­ván a miniszterségtől, utóda, Erdélyi azonnal kinevezte őt Kisújszállásra, hol szintén közkedvességre tett szert kiváló szorgalmával és szakképzettségével. Az én öcsém kü­lönben igen feltűnő tudományos képzettséggel bíró ember, s mint ilyen az Akadémia He­raldikai Osztályának levelezője. * Június hó 21-én csakugyan elhalt Miklós László, Szabolcs megye alispánja, a nála már régebben mutatkozott agylágyulásban. Benne a megye egy vasszorgalmú tisztviselőt ve­szített el, aki azonban a megyében majdnem kizárólag követett függetlenségi elveknek nem volt határozott híve. Inkább az olyan habarék pártnak nevezett Mérsékelt Ellenzékhez129 tartozónak vallotta magát, de alattomban a kormánypárttal paktált, mely által királyi ta­nácsossághoz is jutott. De bizony ennek nemsoká örvendhetett korai elhalálozása miatt. Még csak 44 éves volt elhalálozásakor. Különben igen igyekező, jó gazda volt. Szüleiről öröklött 600 hold igen jó talajú és szép tanyai lakással ellátott birtokát majdnem ugyan­annyival sikerült szaporítani. Három kiskorú gyermekei maradtak: Irma, Margit és László; és igazán vigasztalhatlan özvegye, Vértessy Irma. * Még előző év őszén nagy ünnepélyeséggel üdvözölték Jókai Mór világhírű írónkat írói pályájának 50. évi évfordulója alkalmából. Nemcsak az országgyűlés mindkét háza és egyes előkelőségek - úgy világiak mint egyháziak -, hanem tiszteletére még a külországi német, francia, angol, olasz írótársai nagy kongresszusra gyűltek Budapestre, és az itteniekkel, valamint a tudós társaság tagjaival egyetemben nagy ovációban részesítették. Mely alkalommal mondott köszönő beszédje oly hatással volt különösen a külföldi írókra, hogy annak végeztével körülvették őt, és ki kezét, ki ruháját csókokkal halmozta el. Mely beszédjében írótársait folytonos munkálkodásra serkentvén, azt mondotta, hogy a munka a vallása az írónak. Mire egyik francia költő őt igen szép verssel felköszöntvén, abban kijelentette, hogy ha a munka vallás, annak a vallásnak Jókai a pápája. Országosan 129 A ’67-es közjogi alapon álló ellenzéki pártot 1881 és 1892 között hívták Mérsékelt Ellenzéknek. Nem jelentett kormányképes alternatívát a Szabadelvű Párttal szemben. 129

Next

/
Oldalképek
Tartalom