Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)
Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)
A temetési szertartás a múzeumnál reggeli 9 órakor vette kezdetét vasárnapi napon, _i£ szép verőfényes időben. Az egyházi szertartást Sárkány Sámuel ágostai evangélikus püspök végezte. Utána Jókai Mór beszélt a törvényhozás nevében. Közben a budai dalárda énekelt hazafias énekeket. A város nevében Gerlóczy Károly helyettes polgármester szónokolt. Sok időbe került, míg a gyászmenet megindulhatott. Az ország minden részéről beérkezett 2800 szebbnél szebb koszorúknak a kocsikra helyezése is sok időbe került. Megható volt látni, hogy kísérték a koporsót egy sorban, Kiss Áron és Szász Károly evangélikus református püspökök, Zelenka Pál és Székács ágostai evangélikus püspökök, dr. Samassa József római katolikus egri érsek, Szmrecsányi Pál szepesi püspök, Firczák Gyula ungvári görög katolikus püspök és minden rendű notabilitások. A sírnál még Hovánszky Nándor és Hermann Ottó képviselők is szónokoltak. Az egyházi szertartást pedig Horváth Sándor ágostai evangélikus lelkész végezte. A temetés végeztével még sötét estéig folytonosan tartott a búcsújárás a sírhoz. Az előbb be nem bocsátott tömérdek nép egyik kapun be-, a másikon kibocsátást nyerve, tömegesen járult a sírhoz. Mindenki igyekezett a koszorúkból egy-egy levélkét, vagy a temető füvéből pár szálat elvinni. A temetést rendező vállalatnak 80 ezer forintot fizetett a város, egyéb kiadásokkal együtt a temetési költség meghaladta a százezer forintot. * Piroska leányomnak egyik fia sem igen örömest tanult. De különösen a Bandi, amidőn nagy vérrel-bottal keresztülhatolt a 4. gimnáziumi osztályon megütötte magát, és kijelentette, hogy többé nem tanul, hanem megyen kereskedőnek. Minek folytán beadta az anyja Debrecenbe Kondor Lajos rövidáru és fűszerüzletébe. Főnökének nője, Mikecz Julianna Mikecz Miklós kemecsei birtokos nővére, s így nem esett idegen helyre. De annyival inkább szigorú elbánás alá került, amiért sokat is panaszkodott. De nem szánta meg senki. S így vagy tetszett, vagy nem, tűrnie kellett Kondor sógor durvaságait az egész tanoncidőn keresztül, amire nagy szüksége volt a makacs természetű Bandinak. * Ezen év augusztus havában egy nagy hadgyakorlat rendeztetett Magyarországon, melynek központjául Balassagyarmat tűzetett ki, ahová a koncentrált seregek egyik fele Budapest felől és a Dunántúlról, az ellenfél pedig Kassa-Miskolc felől Mádi Kovács táborszernagy vezérlete alatt törekedtek. A budapestieket gróf Edelsheim-Gyulay tábornagy vezette, de míg a túl a Dunáról jövő seregrész Verőcénél rögtönzött pontonokon átvergődött, azalatt Mádi Kovács gyorsított menetekben előrenyomult, és oly pozíciókba helyezkedett, amelyekben sikerrel meg sem volt támadható, így a próbaháború a magyar vezér győzelmével végződött, melyen az én Sándor fiam is - már mint szabadságolt állománybeli - honvéd hadnagy vevén részt. Ötheti fáradságos masírozás után jól leégetett arccal, és jól megcsappant pocakkal, azzal jött haza, hogy megverték a németet. * Ugyan ezen évi szeptember hó 14-én elhalt Zoltán János apagyi birtokos Abbáziában, hová üdülés végett ment, 55 éves korában. Ritka szép tudományos képzettséggel bíró, jó hazafi volt. Ifjabb éveiben apagyi birtokán elvonultan élt. Közügyekkel nem foglalkozott. Olyan szobatudós-félének látszott, alig volt ismeretes a megyében. Én magam is csak akkor ismerkedtem meg vele, amikor egyszer, úgy az 1875 vagy 76. évben az Oros és Napkor közötti útvonal járhatóvá tétele céljából tartandó helyszíni szemlére és értekezletre - mint megyebizottmányi tag - kiküldetvén, ott alapos képzettségével és hazafias nyilatkozataival annyira kitüntette magát, hogy ott egyenesen felkértük őt, hogy amennyiben képviselőnk, 128
