Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)

Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)

tüzérségének vezénylője a Vágvonalra ment, hol a zsigárdi, peredi, királyrévi csatákban §.' az ellen túlerejével szemben igen nehéz munkát végzett. Ahonnét miután a főseregnek Felsőnyárasd felé vonulását a Királyrévet elfoglalt Rakovszky brigádjával fedezte. Azzal együtt Farkasd felé Negyedre vonult, és ott a Vágón átkelvén, ütegét a Baba-pusztánál állította fel, s onnét a Farkasdnál megtámadott Rakovszky brigádja ellen operáló osztrák és muszka gyalogságot oldalba fogván, visszavonulásra kényszerítette, s azáltal a Rakovszky brigádjának Negyed széli átvonulását sikeresen védelmezte. Azután a július 2-ik és 11-iki ácsi csatákba vitézkedett, hol a 11-iki csatában Klapka által rendezett nagy ágyúharcban, ahol a két részről 150-160 ágyú szólott egymás ellen. Az odakoncentrált összes magyar ágyúkat ő vezényelte. Mely után ütegével Komáromba maradt a II. hadtesttel, hol azonban az augusztus 3-iki kitörés után tífuszba esett, s így a komáromi kapituláció őt lábadozó beteg állapotban érte. Honnét szülőföldjére - Zólyombreznóra - elvonulván, ott a bikási [Prihradny-féle] vasgyárnál mint műszaki tiszt nyerte alkalmazását. Később Breznóbánya város pénztámokká választván, abból 1895-ben előhaladott koránál fogva nyugdíjba ment, és mint ilyen Besztercebányán saját házában lakott, és ott halt meg végelgyengülésben. Áldás és béke poraira! * Március 4-ről kelt levelét küldi hozzám Sándor fiam az ipának, Szikszay Pálnak, amelyik­ben azt írja nekie, hogy Lázár Kálmán nyíregyházi királyi ügyésszel találkozván, felhozta, hogy előző napokban Kisvárdán hivatalvizsgálaton lévén, legfőbbképpen a vejével, Sán­dor fiammal volt ügye, aki ott a vizsgálóbírói teendőket is végzi, és őszinte örömmel mond­hatja, hogy működésével igen meg volt elégedve. Őbenne egy igen szorgalmas, törekvő és képzett bírát ismert meg, mely nyilatkozatával neki annyival inkább nagy örömet szerzett, mivel őt a jó Isten súlyosan megverte a rossznál rosszabb fiaival, akikben még javulási szándék sem észlelhető. Úgy hiszem, hogy a fiaim rosszaságáért tebenned nyújt a sors ne­kem kárpótlást, óhajtom, hogy adjon neked az Isten továbbra is állandóan jó testi és lelki erőt, egészséget, hogy apai szomorú napjaimat jóságoddal mindenkor felvidíthasd sat. * Április 24-ről Mezey Gyula vöm az én megbízásom folytán Pesten megalkudott egy Mészáros Gyula nevű szabómesterrel a ludovikai képeztetést végző Laskay Sándor részére tiszthelyettesi felszerelési tárgyakra, hogy azok a pár hó múltával bevégzendő, illetve leteendő vizsga után azonnal használatra készen álljanak. Amire megkívántató 180 forintot természetesen nekem kellett kirukkolnom. Az elhelyezésére nézve abban állapodtunk meg, hogy mint neki magának is óhajtása, olyan ezredhez kérje magát kihelyeztetni, ahol német városba[n] lehet, hogy a német nyelvet gyakorolhassa. Ilyenekül proponálva [javasolva] lett Igló, Kassa és Kőszeg. Az utóbbi helyre ki is lett helyezve, ahová hatheti szabadsága leteltével október hó 10-re be is rukkolt, minthogy a Ludovikából szokás szerint a 4-ed éveseket csak a király születésnap]áni parádé után, augusztus 18-án bocsátják el. * Ezen évi május hó közepén elmentem Piroska leányommal és Katits Ilonka unokámmal Tomócra. Éspedig egy igen szép körutat csináltunk. Esteli vonattal mentünk Miskolc fele Kassának. Onnét a kassa-oderbergi vonalon utaztunk tovább a Hemád mentén Igló, Poprád felé a Kárpátok alján Liptó, Turóc, Trencsén megyének Zsolnáig. Honnét le Trencsén, Pöstyén, Lipótvár, Galantának, s így másnap este 7 órakor értünk Tomócra, hol 4 napi mulatás után kocsin Komáromba, onnét gőzhajón utaztunk Pestre. Hol a ludovikást 145

Next

/
Oldalképek
Tartalom