Fazekas Rózsa - Kujbusné Mecsei Éva: Mindennapok Szabolcs és Szatmár megyében a XIX. században - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 18. (Nyíregyháza, 2000)

TERMÉSZETI KÖRNYEZET

5. A bányászéletről a. Petőfi Sándor (1847) Nagybánya, 1847. május 25. Ma lenn voltam többedmagammal a bányában. Irtóztató mélység! Mi mintegy ezer ölnyire"* voltunk benn, s hol lehet még onnan a belső vége? Mentünk, mentünk a hosszú, szük folyosón befelé, mint a töltés a kolbászba, egy dara­big egyenesen, aztán föl és alá, végre távolról halk kalapácsolásokat hallottunk, s föl-föl kezdtek tünedezni a bányászok lámpái, meg eltűntek, amint továbbhaladtunk, mint a csillagok a fekete felhők között. Talán nincs nyomorúbb élet, mint a bányászok élete. Túrnak, túrnak ezek a sápadt vakandokok távol a napvilágtól, távol a zöld tennészettől mindhalálig, és miért? hogy legyen gyennekeiknek és feleségeiknek min tengődniük, s legyen mit eltékozolni azoknak, akik nem gyermekeik és nem feleségeik. Miért nem tá­mad olyan földindulás, mely a világ minden bányáját összerázná és a föld legközepéig süllyesztené? nem lenne pénz, és lenne boldogság. b. Jókai Mór (1891) Hazánk egyik leggyönyörűbb tájéka Nagybánya és Felsőbánya. Mint óriási háztetők so­ra, vagy mint titánok sírkertje: emelkedik egyik gyönyörű hegyorom a másik mellett, déli oldalaik szőlőkkel tarkázva, tetejeik, északi részeik, völgyeik nemes gesztenyeer­dőkkel koszorúzva. Ott fénylik Felsőbánya aranyozott kettős tornya, s tőle egy kis fél­órányi távolban Nagybánya, regényes kertektől körülvéve. Gyönyörű mulatóligetét iri­gyelheti tőle Budapest; lelkes, munkás magyar fiait irigyelheti tőle az egész ország; szép hölgyeit irigyelheti az egész világ. E kicsi városkának az ország határához oly közel van olyan kultúrája, mely német és francia városokéval vetekedik; van állandó színháza,jótékony intézetei, iskolái, könyv­tára és eleven társas élete. S az egész határa — nem volna elég vadaskertnek egy magyar főúr számára. E kultúra Jólét, gyarapodás eszközei a föld alatt teremnek. A város közelében van a Fernezelyi-völgy. Gyönyörű, kies vidék, mindkét felől er­dős hegyoldalak közé szorítva, mik közt hatalmas hegyi patak vágtat tombolva végig. S a patak mentében barátságos lakások, virágos, gyümölcsös kertekkel körülvéve; továb­bá gigászi tömör építmények, s emeletes paloták. Hanem az egész völgy felett folytonosan egy ködszellem ül; aki ott lakik, s az ide­gent visszadöbbenti fojtó leheletével. Néha ez a ködszellem alak felmagasodik, s mint egy alaktalan rém, kiemelkedik hegyvágánya közül; látszik hömpölygő közeledése, s aztán elterül a közel városon s a szomszéd vidéken messzire. öl = 1,89 m

Next

/
Oldalképek
Tartalom