Pók Judit: Szabolcs vármegye katonai leírása 1782–1785 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 6. (Nyíregyháza, 1992)

Szabolcs vármegye katonai leírása 1782-1785 (Pók Judit)

lásokon télen jószágokat tartanak, nyáron a gabonát csépelik. Az I. katonai adatfelvétel a XVIII. század utolsó harmadáról egy kincsesbánya, a bécsi Hadilevéltár egyik legértékesebb anyaga."' Sokáig holtanyag, féltve őrzött hadititok volt, csak az Osztrák-Magyar-Monarchia legfelsőbb katonai vezetése használhatta. Az 1848-1849. évi szabadságharcban a magyarok sertudtak hozzáférni. A forrás egyedülálló, mert katonai szempontok szerint olyan adatok tömegét tartalmazza, amelyek a későbbi országiéi* rásokban nem lelhetők fel. Történeti földrajzi jelentősége óriási. Alkalmas a hidrográfiai viszonyok tanulmányozására, a folyamszabályozás előtti állapotot írja le. Hasznosíthatja a helytörténetirás, az előforduló nagyszámú földrajzi név miatt a nyelvtudomány. Adatot szolgáltathat a régésznek elpusztult településekről, templomokról. Tanulmányozható belőle az úthálózat, a közlekedés, a növényzet. 1928-ban először Eperjessy Kálmán, majd Borbély Andor és Nagy Júlia hívták fel a figyelmet rá. Az eredeti anyag Magyarországra hozatala nem sikerült a levéltári proveniencia elve miatt (az iratok eredetének tisztelete), de a térképekről másolatok készültek. Míg róluk széles körben tudomást szereztek a kutatók, és gyakran használják ma is, addig az országleírás még mindig nincs feldolgozva. 1945 után az Agrártörténeti Bizottság 4. sz. témájaként napirendre került, a Hadtörténelmi Intézet pedig másolatokat készített a Bécsben lévő kéziratokról. Eperjessy Kálmán és munkacsoportja rendszerezte az egész adatfelvételt; átírták az országleírást gótról latin betűs németre, ez megkönnyíti a feldolgozást. Valószínűleg a kb. 5500 oldalnyi terjedelem is hozzájárult ahhoz, hogy ezután levéltérbe került (Hadtörténelmi Intézet), és még mindig csak ke-