Ünnepek és hétköznapok a történelemben - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai IV. Füzetek 3. (Nyíregyháza, 1999)

Nagy Ferenc: Hétköznapok és ünnepek emlékei a XVIII–XIX. századi ibrányi anyakönyvi bejegyzésekben

hurcoltatásával bevádoltatott a Belső Tanácshoz. A Tanács kétszer is citálta dolgának eligazítására, de nem ment, magát vakmerőségre vetette. Kevés idő múlva meghalt, és a Tanács a Prédikációs háznál tisztesség nélkül való temettetésre ítélte. Úgy is temették el, mások példájukra, minden éneklés és harangszó nélkül. " A falu közössége tehát szabályozta tagjainak magatartását, büntette azokat, akik a kívánatostól eltérő viselkedést tanúsítottak. 1772. június: „Meghalt Oláh Gergely fiacskája. A templom pallóján horgászván véletlenül felbillent, azonnal a vízbe halt." A Tisza szabályozása előtt a református templomot víz vette körül, hidon lehetett csak megközelíteni. 1783. július: „Besztercei István fiacskája, Mihály az ökröt hajtván, az ökörcsordára a Sebesdeken az ökör után úszott. A sebes víz az örvénybe tekervén, odahalt és eltemettetett tanítással " A Sebesdek a szabályozás előtt bővizű folyócska volt a falu határában, vízimalmot is hajtott. Egy-egy bejegyzésből még a kocsmai verekedésekről is híradást kaphatunk. 1776. január: „Ménes György jeles elméjű, de a haszontalan társaságot felette szerető ifjú ember, amidőn a falu kocsmájában több magához hasonlókkal mulatott, össze verekedtek. A verekedés közben valaki fültövön ütötte, s nyolcadnap múlva meg halt. El is temettetett tanítással. " Végezetül még egy érdekes bejegyzés, mely az időjárásról tudósít. „1785. április 27-én halt meg az öreg Harsányi Jánosné, s tanítással temettetett alkalmatlan tavaszi időben. "