Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Gottfried Barna: Kurucok és internáltak Székelyek a vörös és a nemzeti hadseregben, ill. román fogságban, 1919-1920

gondolnák. A Debrecent megszálló románok ui. a kollégiumba is befészkelték magukat, sőt egészen a levéltárig (ahol a pénzt el volt rejtve) foglalták el, ill. használták a szobákat. A pénz őrzői, kezelői kétségbe is estek, nem tudták mit tegyenek azzal. A Debreceni Székely Társaság és a Székely Nemzeti Tanács főtitkára, a Székely Hadosztály titkos katonai és politikai bizottságának tagja, a „civilben" MÁV-tisztviselő, Thuróczy István oldotta meg a problémát. A pénzt a lakására vitte és ott a pincében jó mélyre elásta.

59 Ebből az alapból finanszírozták azt a memorandumot, amelyet a dr. Király Aladár volt háromszéki főispán kezdeményezésére, a Szegeden létrejött Országos Székely Nemzeti Tanács szerkesztett. A francia kormánynak szóló dokumentumban, történelmi, gazdasági és politikai szempontokra hivatkozva tiltakoztak Erdély Romániához való csatolása ellen. A memorandumot Pázmándy Dénes és dr. Karácsonyi Sándor vitték Párizsba és adták át Pichon külügyminiszternek. A szükséges pénzt - sőt a rossz egészségi állapotban lévő Király Aladárt is - Thuróczy vitte Szegedre. A Székely Alap megmaradt részével, mintegy huszonkét és félmillió K-val kapcsolatban 1919. augusztusában több döntést hozott Kratochvil Károly. Egyrészt intézkedett a pénz Kolozsvárra szállításáról, másrészt - mivel a hadosztály megszűnt - az alap második céljának (a kulturális tevékenység támogatása) életbelépéséről. Augusztus végén kiállított egy okmányt, amelyben arról rendelkezett, hogy „ ...hazafiasságból szenvedő, nyomorgó tisztviselői"^ és tanári kar Erdélyben hatmilliót kapjon a Székely Alapból. Az erről szól dokumentumot páter Bónis L. Arkangyal volt széki ferences zárdafőnök és plébános - aki a hadosztályban szolgált a fegyverletételig - vitte Debrecenbe. Itt az alkalom, hogy megjegyezzük a tényt, miszerint a római katolikus papság elég erőteljesen volt reprezentálva a hadosztályban. Kratochvil parancsnoksága alatt szolgált két későbbi erdélyi püspök is: Vorbuchner Adolf és Márton Áron.

61 A Székely Alapot Thuróczy István vitte Debrecenből Kolozsvárra, akiről Kratochvil így emlékezett meg: „Itt kell felemlítenem Thuróczy István önfeláldozó, vakmerő, hazafias, önzetlen viselkedését, aki bátor viselkedésével lehetővé tette, hogy a pénz, a székely alap nem került román kézre és Erdélynek meg lett mentve és a szervezés és a katonai előkészület megtörténhetett." 62 Szervezés? Katonai előkészület? Történt ott és akkor a székely kultúra támogatásán kívül valami más is? Olvassuk Thuróczyt! „A titkos terv az volt, hogy Kratochvil és a volt Sz. H. erdélyi tisztjei és legénysége otthon marad, s ha a nemzeti hadsereg megerősödik, titokban egy felkelést szítunk. A hadosztály tisztjeiből minden vármegyében voltak titkos megbízottak, akik a hadosztály legénységével a kapcsolatot fenntartották, figyelték az eseményeket és a lakosság hangulatát, s amennyire lehetett kipuhatolták körülbelül mennyi 59 VeML, XIV. 10. 3/3. 223. 60 VeML, XIV. 10. 1/4.70. 61 VeML, XIV. 10. 16. doboz 62 VeML, XIV. 10. 1/4.70.