Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Gottfried Barna: Kurucok és internáltak Székelyek a vörös és a nemzeti hadseregben, ill. román fogságban, 1919-1920

A Székely Alap Harmincmilió Korona képezte az ún. Székely Alapot, amelyet Bartha Albert

55 és Friedrich István

56 utalt ki. Jellemzően az akkori viszonyokra, az állami pénzt titokban bocsátották a hadosztály rendelkezésére. Kettős rendeltetése volt az Alapnak, egyrészt azt a célt szolgálta, hogyha a Károlyi-kormány beszüntetné az alakulat támogatását, akkor az ellátás biztosítva legyen. A másik cél - amennyiben az elsődleges szempont nem indokolta volna a felhasználását - a székely kulturális élet támogatása volt.

57 1919. januárjában szállították, tízezres címletekben a pénzt Debrecenbe, ahol a hadosztály parancsnoksága székelt. Az alap kezelésére háromtagú bizottság alakult dr. Rugonfalvi Kiss István, dr. Darkó Jenő egyetemi tanárok és Kölönte Géza egyetemi questor részvételével. A harmincmilliót a Debreceni Református Kollégium levéltárában rejtették el. A hadosztály a fegyverletételig, ül. Debrecen román megszállásáig nem használta fel az alapot, az hiánytalanul rendelkezésre állt. Siménfalvy Tihamér a hadosztály volt vezérkari főnöke említi Kratochvilhoz írt levelében, hogy a hadosztály alakulatainak Brassóba szállítása alkalmával, két részletben hat- és félmillió koronát vettek át (Boross Gyula és Kardhordó Gyula századosok) és vittek magukkal.

58 Ebből fizették ki a tisztek és a legénység elmaradt zsoldját és a leszerelési illetéket, ami kb. hárommilliót tett ki. Ebből az összegből a románok 456000 K-t a levetkőztetett, megmotozott, átkutatott legénységtől elvettek. A románoktól megőrzött pénzt a tisztikar és a legénység segélyezésére használtak fel, támogatták a tisztek családjait is, azokat, akik férjeikkel, apjukkal együtt Brassóba kerültek. Kratochvil, szintén Debrecenben (már fogolyként), az Aranybika Szállóban 300000 K-t vett át Rugonfalvi Kiss Istvántól, a pénzt elrejtette a ruházatában és Brassóba vitte. A románok - „természetesen" - rájöttek az Alap létezésére. A Brassóba érkező hadosztályt az a hír fogadta, hogy a tízezer koronásokat értéktelennek nyilvánították, súlyos csapás volt ez, hiszen ebben a címletben volt az összes pénz. A bankok és magánszemélyek azonban - ez is „természetes" - beváltották azokat 5-15% levonásával. A pénz felülbélyegzése szintén egyfajta vagyondézsma volt. Nagyobb bajt okozott, hogy a Debrecenben elrejtett és még fel nem használt huszonhárommillióról is tudomást szereztek. Azt nem sejtették: közelebb van hozzájuk, mint 55 Bartha Albert (1877-1960) 1918. nov.-dec. a Károlyi-kormány hadügyminisztere. A proletárdiktatúra alatt bebörtönözték, a Horthy-rendszerben megfosztották rangjától és kizárták a hadseregből. 56 Friedrich István (1877-1960) 1918-1919-ben a hadügyminisztérium politikai államtitkára. A proletárdiktatúra alatt letartóztatták, megszökött és az egyik ellenforradalmi szervezkedés vezetője. 1919. aug. 7-nov. 24. között miniszterelnök. 57 VeML, XIV. 10. 14. doboz 58 VeML, XIV. 10. 1/4. 70.