Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Gottfried Barna: Kurucok és internáltak Székelyek a vörös és a nemzeti hadseregben, ill. román fogságban, 1919-1920

A nem túl „lendületes" gyalogság helyett a tüzérségre maradt a csehek kiűzésének feladata. Több adatból is úgy látszik, hogy a kiváló tüzérségi tűz, a 12. páncélvonat aktivitása és némi gyalogsági mozgolódás elég volt a csehek harci kedvének megtöréséhez. A Szabó őrnagy által kiküldött tüzérségi járőr este 8 órakor jelentette, hogy a csehek Miskolcot kiürítették, ennek ellenére a vörös csapatok csak másnap vonultak be a városba. Május 21-én a székely tüzérek elsőként mentek be Miskolcra, ahol a lakosság üdvrivalgása fogadta őket. A tüzérség döntő szerepét és azt, hogy komolyabb gyalogsági tevékenységre nem került sor - bizonyítja a sebesültek alacsony száma, összesen 110 fő, akik elsősorban gépfegyvertől, srapneltől és szilánkoktól szereztek sebeket.

21 Bogár Károly idézi Landler Vörös Újságnak adott nyilatkozatát: „ Ugyancsak a legnagyobb elismerés hangján kell megemlékeznem a Székely géppuskás különítmény

22 és a Székely ütegek erdélyrészi proletárjairól. A budapesti proletariátus mellett a siker oroszlánésze ezeknek, a proletároknak köszönhető." 23-án a csehek kísérletet tettek a város visszafoglalására. A tüzérség heves működése visszavetette őket. A vörös gyalogság amelynek előőrsei a cseh támadás hírére elhagyták állásaikat, pánikot keltve ezzel Miskolcon - az eredményes tüzérségi tűz után előmerészkedett és üldözőbe vette a cseheket. Hogyan értékelte Szabó őrnagy a miskolci ütközetet? „ Miskolc városának és Borsod megye nagy részének visszacsatolása édes hazánkhoz a székely tüzérség babérkoszorújának egy hervadhatatlan virágát képezi és ha akkor nem azok a fegyelmezetlen és megbízhatatlan vörös csapatok állnak szemben a náluknál még gyávább csehekkel, hanem az újonnan szervezett székely gyalogság,

22 akkor a cseheket sokkal nagyobb területről lehetett volna kiverni. "

24 A románok akkor már a Hernád vonalán álltak. A Miskolc környékén eredményesen tevékenykedő székely tüzéreket „keletre fordították". Ott találkoztak a volt hadosztály más egységeivel is, sőt a május 30-án a Tiszalúc (Zemplén megye) irányába megindított támadásban tüzérségi támogatást nyújtottak a 11/39 és 111/39. zászlóaljból álló csoportnak, amelyet Verbőczy Kálmán százados vezetett. A tiszalúci támadás megtört a románok ellenállásán. Június l-jén a Verbőczy-csoport Hernádnémetinél (Zemplén megye) sikeresen támadott, áttörte a román vonalat, Szerencs, Tokaj irányába nyomultak előre. Az áttörés utáni harcokat így írta le Kovarcz Zoltán tüzér százados: „Innét Szerencs felé, hol a Sajótól kezdve az ezred részt vett az oláh vonal áttörésében és az üldözésben egész Tokajig. Az itteni oláh magatartásra jellemző epizódként megemlítem, midőn egyik nap többszöri tüzelőállás változtatás után meguntuk a folytonos beásást, mert az oláhok annyira gyorsan haladtak, hogy pár lövés után már lőtávolon kívül kerültek, s egy 21 BOGÁR Károly: A miskolci csata és jelentősége a Tanácsköztársaság harcaiban. Borsodi Levéltári Évkönyv, 1980. III. 22 Vélhetően a 21. ezred két géppuskás-százada (1/21., 1/24.). 23 A 2. dandárra gondol, amelynek a megszervezése még nem fejeződött be. 24 VeML, XIV. 10. 3/3. 218.