Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Gottfried Barna: Kurucok és internáltak Székelyek a vörös és a nemzeti hadseregben, ill. román fogságban, 1919-1920

fegyver lehet eldugva, mert szerteszéjjel sok volt, Ezeket az adatokat titkos tintával én írtam össze. Megkezdődtek erdélyi utazásaim ...Hosszú hónapokon keresztül éjjel, nappal, folyton jöttem, mentem Debrecen-Budapest-Erdély között. Igazolványokkal, igazolványok nélkül, hamisakkal, valódiakkal, vonaton, autón, kocsin, gyalog. ...így ment ez mindaddig, míg Kratochvil és sok erdélyi tiszt ki nem jött. Az erdélyi ügyek temperálva lettek. "

63 Visszautalva a korábban említett, Verbőczy Kálmán által a nemzeti hadseregben elindított székely leszerelési mozgalomhoz, talán nem túl merész a föltételezés, hogy annak az erdélyi ügyek temperálása lehetett az oka. A „szervezés" és „katonai előkészületek", a székelyföldi felkelés kirobbantásának gondolata nem volt új. Bizonyítottnak látszik, hogy korábban, 1919. márciusára terveztek egy a hadosztály támadásával egy időben megindított fegyveres székelyföldi mozgalmat. Ennek kapcsán robbant ki az ún. sóvidéki lázadás.

64 A hadosztály és a felkelők közötti kapcsolatot az 1940-es évek zsidó mentesítési ügyeinek dokumentumai bizonyítják. Kohn Árpád marosvásárhelyi fürdőtulajdonos támogatására Erősdy István nyugalmazott anyakönyvvezető és dr. Mán Elemér tartalékos főhadnagy tett nyilatkozatot, mint a felkelés volt elnöke és a Maros jobb parti csapatok parancsnoka. Idézet a nyilatkozatból: „ ... Kohn Árpád ... 1919. év március, április havában, Marosvásárhelyen és vidékén megszervezett és megalakult "SZÉKELY FELKELÉS"-ben azon célkitűzéssel vett részt, hogy a "SZÉKELYHADOSZTÁLY" által megígért támogatással karöltve megtámadja, lefegyverezze és kiűzze az oláhokat és visszavegyék az általuk birtokolt középületeket. Ezen felkelés egyes vidékeken csak részben történhetett meg, miközben a "SZÉKELY HADOSZTÁLY", futár által értesítette a mozgalom vezetőit arról, hogy ők segítséget nyújtani nem tudnak... "

65 Kratochvil Károly ezredes Brassó nem volt ismeretlen Kratochvil Károly számára, hiszen gyermek- és ifjúkorának jelentős részét ott töltötte, miután - a szintén katonatiszt - édesapját a honvédség megalakulása során, mint a 24. önálló zászlóalj parancsnokát odahelyezték. Ott járt iskolába, a magyar polgáriba, majd a szász alreál tanintézetbe. ,,Itt töltöttem ifjúságom legszebb éveit és ezért tekintem tulajdonképpen szűkebb, szeretett házamnak. "

66 - írta 1919-ben, a fogolytáborban. 63 VeML, XIV. 10. 3/3. 223. 64 JÓZSA András: A sóvidéki lázadás 1919 tavaszán. In: A Maros megyei magyarság történetéből. Tanulmányok II. kötet. Szerk. Pál-Antal Sándor, Marosvásárhely, 2001. 275-293.; Dr. BIRTOK Kovács Ferenc: Az 1919. március 31-i remetei lázadás. In: Nyárádremete monográfiája. Szerk. Dr. Birtok Kovács Ferenc. Csíkszereda, 2003. 78-86. 65 VeML, XIV. 10. 4/1. 270. 66 VeML, XIV. 10. 1/2. 41.