Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)
Novák Veronika: Nyitra, Bars és Abaúj vármegyék tisztségviselői és oklevélkiadásuk 1526-ig
NOVAK VERONIKA NYITRA, BARS ÉS ABAÚJ VÁRMEGYÉK TISZTSÉGVISELŐI ÉS OKLEVÉLKIADÁSUK 1526-IG A vármegyék a magyar közigazgatási rendszer jelentős alkotóelmei voltak már a középkorban, de fontos szerepet töltöttek be az újkori közigazgatásban is. Történetük eddig is több szakembert foglalkoztatott, és jelenleg is sokak érdeklődésére tart számot. Szlovákiában, ahol a megyéket a közelmúltig csak mint történelmi önkormányzati formákat ismerték, többen végeztek általános vagy konkrét megyei kutatást. Elsősorban Juraj Zudet és legújabban Ferdinánd Ulicny munkái érdemelnek figyelmet. Az utóbbi nemrég adta ki Sáros és Zemplén megyéről szóló köteteit. A megyékkel a magyar és a szlovák történészek is főleg közigazgatás történeti szempontból foglakoztak, csak elvétve találunk olyan munkákat, amelyek a megyei írásbeliséget is elemzik. Ezen a téren a legtöbb információt még mindig a 20. század első felében megjelent müvek, Istványi Géza: A megyei írásbeliség első korszaka 3 és Holub József: Zala megye története a középkorban 4 című kötetei nyújtják. Az elmúlt évek során három megye oklevélkiadásával foglalkoztam, Nyitra, Bars és Abaúj megyékével 5 . Beszámolómban ezek legértékesebb adatait próbálom röviden felvázolni. Nyitra megye, (beleértve a királyi vármegye ispáni okleveleit is) diplomatikai tevékenységéből 1526-ig 215 oklevelet és 2 levelet ismerünk. Bars megye kiadásában 1526-ig 117 oklevelet, 1 levelet és 1 összeírást találtam. Abaúj vármegye írásbeli tevékenysége nyomán ugyanazon időszakból 413 oklevelet ismerünk. Nyitra és Bars megyék esetében a legrégebbi ispáni okleveleket Nyitránál 1317-ig, Barsnál 1275-ig külön vizsgáltuk, ezek formai kivitelben is eltérnek a későbbiektől és az ispánnak, mint a királyi vármegye képviselőjének okieveiként értelmezhetjük őket. Feltehetően a Nyitrai káptalan illetve a Garamszentbenedeki konvent készítette őket. A nemesi vármegye okleveleit leggyakrabban az alispán és a szolgabírók adták ki. Kiadóként azonban megtaláljuk az ispánt, esetleg az ispánokat is. Közismert, hogy Nyitra megye örökös ispánjai a nyitrai püspökök voltak már 13021 Zudel, Juraj: Stolice na Slovenskuo. Bratislava, 1964. 2 Ulicny, Ferdinánd: Dejiny osídlenia SariSa. Kosice, 1990.; Uő.: Dejiny osídlenia Zemplínskej zupy. Michal'ovce, 2002. 3 Istványi Géza: A megyei írásbeliség első korszaka. Századok, (LXXI) 1937. 517-552. 4 Holub József: Zala megye története a középkorban. Pécs, 1929. 5 Nováková,Veronika: Nitrianska stolica do roku 1526. Slovenská archivistika, XIX. 1984/2. 3558.; Uő.: Vyvoj správy a spísomnovania v Tekovskej stolici do roku 1526. Slovenská archivistika, XXIII. 1988/2. 34-53.; Uő.: Vyvoj správy a spísomnovania v Abovskej stolici do roku 1526. Slovenská archivistika, XXVII. 1992/2. 56-79.
