Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Változás és folytonosság - Bene János: Nyíregyháza román megszállása 1919–20-ban

BENE JÁNOS NYÍREGYHÁZA ROMÁN MEGSZÁLLÁSA 1919-20-BAN Városunk román megszállásának tanulmányozásához, az események követéséhez alapvetően négy forrástípus áll a rendelkezésünkre. Először a megyei levéltár igen gazdag iratanyaga, másodszor a hasonlóan sok információt tartalmazó helyi sajtó, a Nyírvidék tudósításai, harmadszor a Jósa András Múzeumban őrzött, ezen időszakra vonatkozó dokumentumgyűjtemény (hirdetmények, rendeletek, igazolványok) és végül negyedszer a könyvészeti anyag. Lássuk tehát milyen kép bontakozik ki a román megszállásról ezen források összevetése, egymás mellé tétele után. A magyar tanácsköztársaság ellen 1919. április 16-án megindított román támadás egy hét elteltével már annyira tért nyert, hogy közvetlenül Szabolcs vármegye székhelyét fenyegette. 25-én a vörös hadsereg alakulatai Nagykáliótól nyugatra foglaltak védőállást, s ekkor rendelte el Stromfeld Aurél vezérkari főnök a másnapi ellentámadást. Április 26-án az 1. vörös hadosztály a parancs értelmében megkezdte támadását. ,¿4 körülbelül egyenlő erejű magyar és román csapatok között késő estig tartott a harc, végül a román zászlóaljak visszavonultak. Az 1. hadosztály erőfeszítése azonban nem eredményezhette a front északi szárnyának tartós megszilárdítását, mert ezen a napon a székely különítmény vezetőinek árulása befejezett ténnyé vált: befolyásukra a különítményhez tartozó csapatok zöme letette a fegyvert a románok előtt. " - olvasható a Magyarország hadtörténetében.

1 Ettől kezdve a vörös hadsereg az eseményekre komoly befolyást gyakorolni már nem tudott, bár Nyíregyházáról a Vay Ádám (ma Dózsa György) utcán harcolva vonult ki, másnap, április 27-én a román csapatok bevonultak a városba, s a hónap végére megszállták az egész megyét a Tisza vonaláig. Április 27-én délben Joan ezredes, dandárparancsnokkal az élen érkeztek az első alakulatok. Mielőtt még ideértek volna, a város polgármestere, Garay Kálmán dr. Gergelyffy Endre, Oltványi Ödön, Lakatos Ernő és Zoltán Gáspár kíséretében Nagykálló felé Nyírjesre eléjük mentek, s mintegy parlamenterként közölték az ezredessel, hogy a városban nincs katonaság, a lakosság nyugodtan várja a megszállást. Joan ezredes is megerősítette, hogy aggodalomra semmi ok, a román katonaság csak a rend helyreállítása miatt szállja meg a várost. Ezután érkezett be az első lovas járőr a Vay Ádám utca felől, majd a zöm Nagykálló felől. Ez volt a román 2. lovashadosztály, s a zömmel érkezett Alexandru Constantidini tábornok, hadosztályparancsnok is, aki a megyeházán, az őt üdvözlő vármegyei tisztviselők előtt jelentette ki, hogy a lakosság viselkedjen fegyelmezetten, tartózkodjék minden rendzavarástól és akkor nem lesz semmi baj. Még ugyanazon a napon 21 rendeletet adott ki, melyekben eltiltotta a régi egyenruhák viselését, elrendelte a fegyverek beszolgáltatását, komoly büntetést helyezett kilátásba a 1 Magyarország hadtörténete 2. kötet. Főszerk. Liptai Ervin. Zrínyi Katonai Kiadó, Bp., 1985. 224-225.