Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Nagy Ferenc: Újabb adatok a „magyar nábob” történetéhez

NAGY FERENC ÚJABB ADATOK A 11 MAGYAR NÁBOB" TÖRTÉNETÉHEZ Kótajban, a megyeszékhelytől alig húsz kilométerre a befejezéséhez közeledik az Ibrányi-kuria felújítása. Az Országos Műemléki Felügyelőség aprólékos gonddal, közel tízesztendős munkával helyreállította a már omladozó épületet. A nyolcszobás, copf stílusban épült kastély homlokzatára felkerült ismét az Ibrányiak ősi címere és már csak a nagyterem freskóképei, a lenge öltözetű múzsák várják, hogy a restaurátorok keze nyomán újra a régi pompájukban ragyoghassanak. Történészek, irodalmárok körében a XIX. század vége óta makacsul tartja magát az a feltételezés, hogy ebben az épületben lakott a "magyar nábob" és ő szolgáltatta a példát Jókai Mórnak az öreg Kárpáthy János megformálásához.! Igaz, maga az író a tiszafüredi Jósa Gyurit tartotta mintának azonban a regény cselekményének helyszínei és Kőtaj /a XIX. sz. első felében még Keresztút/ földrajzi nevei között feltűnő azonossága tovább éltette és élteti ma is a feltételezést. Sőt, az is kiderült,

3 hogy a regény megírására mintegy negyven esztendővel később visszaemlékező író valójában nem mond ellent a feltételezésnek, hiszen Jósa Gyuri és az Ibrányiak rokonságban voltak és a tiszafüredi tréfacsináló gyakran járt Kótajban is. A regény megjelenése, 1854 óta persze másokban is felismerni vélték Kárpáthy János eredetijét. így az egyik Karácsonyi grófban, az öreg Balassa báróban, vagy a hevesi földbirtokosban Keglevich Miklósban. Sőt Weincknem József kígyósi nagybirtokosban is aki a regény megjelenésekor még élt.^ Jókai írói módszeréről azt vallja, hogy a "velem egyidejű korból vett regényeim alakjai mind élő emberek, s ha rendkívüliek is, de valóságosak." 5 Ezzel mintegy arra ösztönzi a kutatót, hogy egy valóságos személyben keresse a regény főhősének eredetijét. Nyugodtan állíthatjuk azonban, hogy ilyen személy nem létezett. Kárpáthy János jellemrajza több forrásból táplálkozik. Az író befogadta és feldolgozta mindazt az anekdotakincset, amely a vele egy korban élt bővérű magyarokról szólt, s írói fantáziáját, tehetségét hozzáadva formálta meg János gróf alakját. A kutató helyesen teszi tehát, ha arra próbál választ kapni, hogy honnan, milyen irányból érhették impulzusok az írót, kik szolgálhattak alapul az események megírásához. A kutatás szempontjából döntő a regény megjelenését megelőző esztendő, az 1853-as év. Kétségtelen ugyanis, hogy ekkor érett meg igazából Jókaiban a megírandó téma. Erdélyből küldött utilevelei olyannyira hasonlítanak a regény egy egy fejezetéhez, hogy azokat kihagyta összegyűjtött munkái közül is.°