Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Adattár - Németh Péterné: Adatok az 1918–1919. évi forradalmak beregi történetéhez

rossziget—Huszt—Nagyszőllős irányából. Az ellenforradalmi székely hadosztály pedig Kratochvill ezredes vezénylete alatt Szatmár—Mátészalka körzetéből Beregszász irányában tört előre. Még a román megszállást megelőzően a székely hadosztály alakulatai 1919. április 21-én bevonultak a városba. Az ellenséges hadsereg közeledése aktivizálta az ellenforradalmi erőket Beregszászon, s amikor a direktórium és a városban levő Vörös Hadsereg alakulatai távozni kényszerültek, ellenforradalmi pucscsot hajtottak végre és visszaállították a burzsoá uralmat. Hont százados a beregszászi ellenforradalmi erők egyik vezetője érintkezésbe lépett a székely hadosztály parancsnokával kérve őket, hogy maradjanak a városban a direktórium elvonulása után a rendet fenntartani. Azonban a székely hadosztály parancsot kapott a város elhagyására. Ezután az ellenforradalmi puccs szervezői Dercsényi Ferenc, Dercsényi Béla, Czeiner Nándor, Paksy Gyula és még jó néhányan fegyvereket szereztek a csendőrlaktanya raktáraiból, és felállították a „polgárőrséget." Miután tudomásuk volt arról is, hogy a Bereg megyei direktórium a nyíregyházi parancsnoksághoz fordult segítségért, elhatározták, ha Nyíregyháza felől érkeznének, a Vörös Hadsereg alakulatait még az állomáson lefegyverzik. A fegyveres akció azonban kudarcba fulladt és az ellenforradalmi puccs szervezőinek egy része a románok által megszállt területekre menekült. Munkácson az ellenforradalmi tisztek egy csoportja támadta meg a városban lévő Vörös Hadsereg alakulatait, akik másnap kénytelenek voltak a túlerő miatt elhagyni a várost. Április 24-én mind Beregszászon, mind Munkácson visszaállították a tanácshatalmat. Szép Ervinnek — aki a Vörös Hadsereg budapesti kirendeltségének volt a parancsnoka — a vezetése alatt egy különleges ezred indult el Munkácsra és Beregszászba. Munkácson 80 ellenforradalmár tisztet és 50 hivatalnokot tartóztattak le és szállítottak Budapestre. 1919. május 15-én a katonai törvényszék tárgyalta a munkácsi ellenforradalom ügyét és 24 személyt különböző börtönbüntetésre ítélt. Beregszászon a sátoraljaújhelyi forradalmi törvényszéknek átadott 40 személyből 22-őt Serbán János politikai megbízott határozatára túszként Budapestre vittek. A tanácshatalom visszaállítása nem volt tartós, a román és a cseh csapatok április végén fokozták támadásaikat, s a Vörös Hadsereg beregszászi és munkácsi egységeit a bekerítés fenyegette. Április 26-án Beregszász, 27-én pedig Munkács került a román csapatok kezére. Munkácson a románokat később a cseh csapatok váltották fel. 1919 május elejére egész Bereg vármegyét elfoglalták a megszálló csapatok és megdöntötték a tanácshatalmat.(79)