Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye történetéhez - Molnár József: Csenger régi helynevei

sedi soron a Berekalyi kert felől való végibül méretett. Később (az első világháború előtt) Osváth sornak nevezték. 1950 óta része a Kolozsvári utcának. ... < 6. Halom, Halomdomb — 1736: a Halom mellett a Kerekes kúriája — egy telek a Halmon belől — 1762: a Halom, mellette egy szántó föld — 1773: éppen amely földön a Halom vagyon — 1832: a Halom végibe lévő zabvetés — 1835: Halomdombnál. A Halomdombot a XIX. század második felében kezdték jó sárga földjéért háztöltésre elhordani s helyébe olyan mélyedés keletkezett, amely összegyűjtötte a vizet s mocsarassá vált. Környékére települtek a cigányok. A Halomdomb elhordása közben 1870-ben hat darab római kori emlékérem is előkerült (Vespasianustól, Titustól és Trajánustól), amelyet Katz Jónás vásárolt meg, s küldött be a Nemzeti Múzeumba. (Arch. Ért. III. 1870. 192—193., 301. és Szatmár, Ugocsa és Bereg vármegyék Bp. 1929. 52.) 7. Halom utca — 1704: Csenger nevű oppidumban Halom Utzában lévő puszta telekemet — 1736: Halom uczában napnyugotrul egy puszta telek — 1759: Halom uczában az néhai Melith Péter udvarház hellyé — 1816: Halom uttzáról — Halom uttzába — 1821: városunknak az úgy nevezett Halom uttzáján Tekintetes és Nztes Szuhányi János úr egy szárazmalmot éppen az országútnak közepében építtetvén — 1835: Halom uttza — 1864: Halom utca. Az utca végén lévő mesterséges halomról (Pesty I. 107.) 1925-től Horthy Miklós utca, 1945-től Ady Endre utca a neve. 8. Híd — 1498: Drágffy Bertalan Csengéméi a Szamoson álló hídnál Nagy Miklóst megtámadta (Petri Mór V. 437.) — 1704: Buday István írja II. Rákóczi Ferencnek: Csengerben szállok az hidat köttetem által. . . Károlyi Sámuel biztat: a hidat hamar általkötteti, köteleket most csináltatok — II. Rákóczi Ferenc válasza: az hidat Csengéméi által csináltatván ... ott verje sáncba magát (II. Rákóczi Ferenc levéltára I. 77—78., 301.) — 1810: a csengeri Híd fából építtetett (Szirmay I. 30.) — 1818: a Híd végénél lévő ország uttya az úgynevezett Pallóba lévő rossz töltések — 1819: a vízi malmoktul a Hídig mérettessen fel — a Híd végénél lévő ország uttyán a Berek allyai telkek végibe — 1835: a Hídtul visszafordulva — 1847: a csengeri hidat is elsodrotta a Szamos jege és árja, pedig alig múlt hat éve, hogy újonnan építtette a nemes megye (Budapesti Napló, 1847. április 11. Jókai Mór: Cikkek és beszédek Bp. 1965. I. 123.) — 1893: a Szamos folyón lévő vashidat kezdték építeni 1892. év június havában, átadatott a forgalomnak 1893. május 27-én ... a hidat építette a budapesti Schlick cég — hossza 111,80 méter, 82 672 Frt-ba került. (Lengyel Sándor ref. lelkész bejegyzése a csengeri ref. egyház anyakönyvének I. kötetében — 1944 őszén a németek felrobbantották, új híd épült helyébe.