„Múltunk építőkövei...” - Tanulmánykötet (Székesfehérvár, 2001)

KUBINYI ANDRÁS: NEMESI SZABADSÁG - JOBBÁGYI SZABADSÁG - FALUSI ÖNKORMÁNYZAT A KÉSŐ-KÖZÉPKORBAN

get tettek. Ezzel másutt részletesebben foglalkoztunk'

2

, erre most nem térünk ki. Előfordult az is, hogy a szolgabíró kérdésére a bíró közölte, hogy az eltávozott jobbágynak nem volt költözési engedélye.

53 Büntető ügyekben a bíró és a tanács tartóztatta le a tettest, majd a bíró házában tartották fogva a tárgyalásig. Előfordult, hogy a bűnös megszökött: 1461-ben a Hont megyei Palojtról,

54 vagy 1464-ben az esztergomi káptalan Egeg nevű falujából.'

5 1485-ben a Kolozs megyei Bács faluban ugyan nem történt szökés, az ügy mégis érdekes. A lakosok elfogták a káplánt, a bíró házába vitték és láncra verték. A káplán fogott bírák közbejöttével kibékült elfogóival.

56 Amennyiben az elfogott személyt később kiengedték, tanácsos volt tőle kötelezvényt szerezni, hogy nem torolja meg sérelmét. Ez történt 1442-ben a Sopron megyei Meggyesen, ahol egy bigámiát elkövető helyi lakost fogtak el. A földesúr, Sopron városa az illető első felesége kérésére megkegyelmezett a bigámia bűnébe esett férfinak, aki megfogadta, nem áll bosszút Sopron városán, de a meggyesi bírón, a négy esküdtön és a községen sem.

57 A bíró kötelességének tartotta, hogy külön megbízás nélkül is földesura érdekeit képviselje. 1520-ban egy (birtokbe)iktatás alkalmával egy birtokosasszony, jobbágya úrnője és Csányi Balázs nevében kivont karddal elűzést (repulsio) alkalmazott, Csányi vörsi bírája megjegyezte, hogy mivel ő Csányi jobbágya és bírája, ha ura azt akarta volna, hogy nevében elűzést alkalmazzanak, azt rá bízta volna. Ezért az idegen jobbágyot ura részéről a repulsiótól eltiltotta, és ura nevében ellentmondott.

58 A bírónak számadást kellett készítenie ura és a község felé is. 1498-ban a nyási (Sáros megye) bíró Eperjesre költözött, de a király utasította a várost, hogy a volt bíró térjen vissza elszámolni.

59 A bevezetésben arré)l is szó volt, hogy a királyi és királynéi jobbágyfalvak más és több jogokkal rendelkeztek. Jelentős kiváltságokat kaptak, amelyeket - elaclományozás folytán - az új birtokos is jóváhagyott. 1416-ban pl. Stibor erősíti meg I. Lajosnak 1357-ben Péterfalunak adott szabadságát.

60 1464-ben a király megerősíti Pémik kiváltságát, többek közt a korponai jog használatát.

01 1466-ban Szilágyi Erzsébet adott a Munkácshoz tartozó román falvaknak szabadságot.

02 A gellei szék Mátyás által adott kiváltságlevelét korábban idéztem

63 Talán a legvilágosabban mutatja a királyi jobbágyok különleges jogállását, hogy ügyeikben gyakran a királyi kúria ítélkezett, de felléphettek felperesként is, máskor pedig alperesként idézték meg őket. (Más jobbágyok esetében csak a földesuraknak volt önálló perképessége.) 1416-ban (Magyar)Ovár mezőváros, valamint az Óvár tartományban levő bírák, esküdtek, polgárok és népek felperesek voltak a király előtt.

64 Ugyanezen évben a Bereg megyei Kígyéxs polgárait, lakóit és lakosait (cives, incole et habitatores) idézteti meg a király a jelenléte (az országbíró) elé hatalmaskodás miatt. Ebben a kígyósiak bírájuk vezetése alatt vettek részt.

65 1460-ban Szilágyi Erzsébet (Csepel szigeti) Szentmiklós falujának bírája és esküdt-