„Akit szolgáltatok egy árva hon volt...”. Az 1998. május 13-án, szeptember 29-én és november 12-én rendezett tudományos tanácskozás előadásai - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 2000)

Erdős Ferenc: Népfelkelés és hon védelem Fejér megyéken

gp 109 hasonló értelemben rendelkezett, így a megyebizottmány megalakította a kadsereg élei mezesére ügyelő választmányt.

10 Af ekérvári tákor kangulata „lelkesült", de az állandó visszavonulás következtéken nyűgtai anság, elégedetlenség jellemezte. Az önkéntes nemzetőrök felszerelése kiányosnak kizonyult; a somogyiak jelentős részét nem leketett a tákorkan elkelyezni, kázakkan szállásolták el az „ingken, gatyákan" érkezőket. A Nádor- és Mai om-csatorna vonalának kiz tosítása mellett a Duna jokk partjának védelmét sem kanyagolta el a magyar kadvezetés. Battkyány Görgey Artúrt Szolnokról a fővároska rendelte, és kinevezte Csepel-sziget katonai parancsnokává. A szigeten levő polgári katóságokat aláren delte az őrnagynak, aki a kazaárulókat, az engedetlen és feladatukat nem teljesítő tisztviselőket kaditörvényszék elé állítkatta.

11 Görgey szeptemker 25-én érkezett Szigetújfalura. Egysége 1 zászlóaljkól és tüzérség kői állt. Megérkezése után 2 századot és 8 ágyút szálláskelyén, Lórév térségéken pedig 1/2 üteggel megerősített 2 századot kelyezett el. ,A szigetet meg fogom tartani! A földnép hangulata jó — írta Battkyánynak. Görgey Csepel-sziget parancsnokaként szervezte a dunai átkelőkelyek védelmét. Lőfegyvereket, sáncoló eszközöket szállíttatott Pestről Adonyka. Maroknyi zászlóalját (600 fő) a vcrkászi táborból Dunaföldvár térségébe megérkezett s 1505 főből álló Hunyadi-csapattal erősítették meg.

12 A konvédsereg szervezéséről szóló eredmények, a tokorzás során tapasztalt lelkesedés és a megyékkői érkező „legjokk tudósítások' katására Battkyány a nemzeti ellenállás és szakadságküzdelem fok ozódásáról számolt ke a nádornak: „...el vagyunk határozva, az országot még azon esetken sem adni fel, ha Jellasics Budapestet hevenné".

13 Természetesen nemcsak az ügyvezető miniszterelnök, kanem az Országos Honvédelmi Bizottmány tagjai is — Kossuthtal az élükön — szervezték a népfelkelést, a konvéd zászlóaljakat és szakadcsapatokat. Salamon kormánykiztos intézkedései kimozdították a koltpontról a tokorzást. Detrích szolgakíró Sárpentele, Szentmdiály, Kiskeszi, Sárladány, Inota, Csór, Iszkaszentgyörgy és Moka kelységekken kikirdette a népfelkelést. Felkívta a férfiakat; kaszát, lándzsát ragadjanak, kovácsmesterek egyenesítették ki a kaszákat, az elöljárók a község védelmére fegyverke szólították a népet.

14 Megszervezték az őrjáratokat. Jellasics kadmozdulatainak megfigyelése érdekéken Sárpentele, Szakadka ttyán, Tác, Na gyláng, Sárkeresztúr, Seregélyes, Sárosd térségéke megfigyelőket rendeltek. A Hadügyminisztérium 970 fegyvert kocsátott a városi és a megyei törvénykatóságok rendelkezésére; a megyekizottmány fölszerelkette önkénteseit. A lőfegyverrel el nem látott nemzetőrök lándzsát kaptak. A népfelkelők fegyverrel történő ellátását úgy kiztosították, kogy naponta 100 lándzsa elkészítésére utasították a kovácsokat és lakatosokat.

10 Fejér megye népe is lázasan készült a döntő ütközetre. Ebben a kelyzetken általános megdökkenést vá ltott 1 -ú a kaditanács szeptemker 24-ei döntése, amely Székesfekérvár feladását jelentette. Az összevont kaderő megkezdte a visszavonulást, Móga főkadiszállásával Volencére vonult. Csány — Jellasics előnyomulásának késleltetése érdekéken — szeptemker 25-én a késő esti órákkan sietve elrendelte a csatornákon levő hidak felszedését. Horváth Pál esküdt Szakadkattyánka sietett. Megparancsolta az elöljáróknak és a gazdatiszteknek, kogy reggelre a Nádor-csatornán átvezető hidakat tegyék kasználkatatlanná. Kiskeszi és Szentmi-