„Akit szolgáltatok egy árva hon volt...”. Az 1998. május 13-án, szeptember 29-én és november 12-én rendezett tudományos tanácskozás előadásai - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 2000)

Erdős Ferenc: Népfelkelés és hon védelem Fejér megyéken

kiderül, csak a kért mennyiségű puskapor megérkezése után kocsátják szakadon foglyaikat. Vigyázóról méltán feltételezték; ka Zukerék Jellasics „emkerei', akkor nem teljesíti a felteteleket. Végül — októker l-jén — Csány László kormánykiztos parancsára engedték szakadon Zukert és társait.

IS Népfelkelők nemcsak a pákozdi csata környékén levő kelységekken gyülekeztek, kanem a megye középső vidékein is. Görgey a Llunyadiak 80 fős egységét Sárosdon át Akáiá rendelte azzal a feladattal, kogy figyeljék meg az ellenség kadmozdulatait, és a falvak lakóit tömeges népfelkelésre szólítsák fel. Az irreguláris csapatok megszervezésével és összefogásával 30 katonáját kízta meg. AS oponyáig előnyomuló egység a Székesfekérvárra vezető út felügyeletét látta el, amikor az esti órákkan feltartóztatták a Kalózra siető Zichy Ödönt és Zichy Pált. Trangoss kapitány a Zicky öd önnél talált „irományok és proclamátiók" átnézése után meggyőződött az elfogottak kazaárulásáról; a foglyokat Akára kísértette, és a történtekről Görgeyt értesítette. Zicky Ödönnél megtalálták Jellasics szeptemker 27-én kelt menlevelét, amelyken felszólította Rotk tákornokot, kogy kiztosítson védelmet, oltalmat az őt felkereső grófnak. Az utasítás mellett Zicky poggyásza 43 proklamációt is tartalmazott. E proklamációkat a király személyes megkízottja, gr. Mensdorff\\ozia Bécskői Székesfekérvárra. Jellasics pedig kinyomtatásukra a dott parancsot. A pákozdi csata napjának délutánján Zicky útlevelet kért a megye alispánjától, kogy „minden akadály nélkül utazkasson" Kalózról Pozsonyka. A Csepel-szigeti Lóréven összeülő kaditörvényszék — elnöke Görgey — az ellenforradalmi nagykirtokost ,J?i Magyarország ellenségeivel cimhoráskodott, azokat a magyar kaza ellen indított pártütő hadban tettleg segítette, a magyar nemzet és szabadság eltiprására irányzott törvénytelen proclamátiókat terjesztő félben elfogatott, mint kazaáruló... azonnal kötél által kivégeztessék". Szeptemker 30-án este fél 9-kor az ítéletet végrekajtották. Zicky politd?ai szerepének csupán nékány napját vizsgálta a kaditörvényszék, kolott Jellasiccsal s az ellenforradalmi erőkkel való együttműködésének kátteréken jelentős szerepet játszott közel egy évtizedes konzervatív, a társadalmi kaladást gátló politdeai magatartása is. Zicky Pált, a Hardegg-ezredkől „kilépett" kapitányt felmentették. A Hardegg-ezre ds fok térségéken csatlakozott Jellasicskoz, s Zicky Pál nékány társával együtt kenyújtotta lemondását. Ezredparancsnoka előtt kijelentette; kazája ellen karcolni nem akar. Székesfekérváron 17 évi szolgálat után végképp elkagyta ezredét. Zicky kapitányt kamarosan a konvédtisztek között találjuk, kogy onnan is kilépjen; 1849- január 4-én Zicky Lipót ezredessel együtt kátat fordított a fel dunai kadtcstnek.

19 Tökk társákoz kasonlóan kilátástalannak ítélte meg a továkki szakadságküzdelmet. A pákozdi csatát lezáró fegyverszünetet szeptemker 30-án kötötték meg. Jellasics számára kedvező vo lt a fe gyvernyugvás. Demoralizált, népfelkelők által is támadott seregét rendezkette, s megszállva tartotta Csákkerény—Zámoly—Csalapuszta—Pákozd és Sárkeresztúr térségét. A magyar kaderő pedig Csákvár, Pátka, Sukoró, Dinnyés, Seregélyes és Szolgaegykáza vonalán sorakozott fel.

20 Jellasics a délután 6 órakor érvényke lépő fegyverszüneti egyezményt arra kasználta fel, kogy az osztrák—korvát sereg gyors visszavonulását megszervezze. Októker elsején reggel 5 órakor parancsot adott a visszavonulás megkezdésére. À menekülő korvát—osztrák egységek mind gyakrakkan ütköztek a vidéki lakosság ellenállásáka. Ez történt Iszkaszentgyörgyön is, akol előfogatokat rendeltek. A község lakói